A Mecseki Müzlin megjelenő cikkek podcastként.

 pont 2024. júl 1. — 6 min read A Vince utca most – Fotó: Rehova Kata A Vince utca legújabb felújítása egy régi probléma újszerű megoldását ígéri. A patakmeder mentén épült utcában időnként kiöntő víz és a nemrégiben ide terelt forgalom tette tönkre ismét a burkolatot, ami valójában egyik tényezőre sem volt felkészülve. Aki gyakran megfordul a Tettye alján és az Ágoston tér környékén, annak nem újdonság, hogy a Vince utcában mindig van valami fennforgás – és most nem az itt megrendezett papírhajó-regattára, zsibvásárra, megnyíló közterekre vagy felbukkanó gerillaszobrokra gondolok, sokkal inkább arra a kilátástalannak látszó küzdelemre, melyet a mindenkori lakók vívnak a vízzel és a forgalommal. Idén nyáron a küzdelem újabb állomásához érkezett, megint lezárták az utcát és felszedték a burkolatot. A legutóbbi, a Vince utcára nagy hatást gyakorló beavatkozás a környék forgalmának ide terelése volt a Tettye utca egyirányúsításával. Ez egyértelműen felgyorsította a díszburkolat romlását, de ahogy korábban P. Horváth Tamás, a körzet önkormányzati képviselője elmondta, az állagromlás nem csupán az utcára ráeresztett megnövekedett forgalomnak köszönhető, hanem a vízelvezető csövek kelleténél kisebb átmérőjének és a forrás karsztvíz jellegének, amely jelentős lerakódást okoz a csövekben. Az idénre tervezett, több mint 800 millió forintos összköltségű útfelújítási programban a Vince utca kiemelt szerepet kapott, mert a műszaki felmérés során kiderült, hogy az útburkolatot az alapokig vissza kell bontani és megerősíteni. Három hónapos csúszással májusban meg is kezdődtek a teljes útlezárással járó felújítások.Palotai Tamás, a Biokom kommunikációs munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy a két ütemben zajló felújítás mindkét része előreláthatóan két-két hónapot fog igénybe venni. Az első szakasz a Vince utca alját érinti a 32-es számig, itt a munkálatok május 21-én kezdődtek. A felújítás során az utca teljes szélességében felszedik a köveket és a vápaelemeket (bemélyedéseket), majd a betonra felvitt aszfaltrétegre, cementragasztóba helyezik vissza a köveket, és ezúttal a kövek közti réseket ki is fugázzák cementes ragasztóval, ami a korábbinál várhatóan jóval ellenállóbbá teszi majd a burkolatot. A teljes útfelújítási program munkálatait a Strabag végzi, így a Vince utca felújítását is. Az önkormányzat és az cég között kötött eredetileg nettó 666 millió forintos – de a legutóbbi módosítás után már 753 millió forintos – szerződés azonban nem részletezi az egyes utcák felújításának költségeit, így nem tudhatjuk, hogy a Vince utca felújítása önmagában mekkora költségekkel jár. A probléma forrásaAnnak, hogy a Vince utcában miért okoz gondot az időről időre árvízként kiöntő patak, megvannak a maga földrajzi, várostörténeti okai. Az itt átfolyó Tettye patak a 20. század elejéig szabadon csorgott le a hegyről, vagy olykor ömlött, tekintve, hogy a Mecsek vízgyűjtő területének, egyben Pécsnek is a legbővizűbb forrásáról van szó. A patak jelentőségét mutatja, hogy amikor 1780-ban Pécs szabad királyi városi címet kapott, az ehhez járó címeren a forrás is helyet kapott. Amióta a Mecsek déli lankáin egyre nagyobb népsűrűségben élnek emberek, a pataknak mindig fontos szerepe volt a város ivóvíz-ellátásában, ami kezdetben sem volt problémamentes.1890 és 1891 fordulóján a patak vize ún. bélhagymáz-járványt (hastífusz) okozott az akkoriban nagyjából 35 000 lakosú Pécsen, melyben 93-an meghaltak. A korabeli Orvosi Hetilapban a járvány kialakulásáért a forrást, illetve az ivóvíz-csatornák siralmas állapotát tették felelőssé:„…csöve egy szennyes, zsúfolt ház kövezetlen udvara alatt halad, alig 30-40 centiméter mélyen a földben, mellette pedig, alig egy pár méternyi távolságban, nagy, ronda árnyékszék-gödör van, mégpedig 2-22 méterrel magasabb helyen, mint ahol a cső fekszik.”Óvszer fertőző betegségek ellen?Szerencsére ennél ma már sokkal jobb a helyzet. A 19. század végén – hazánkban elsőként Pécsett – a forrásra telepített vízművel biztosították a város központi vízellátását. A 20. század során számos további felújítást végeztek a vízhálózaton, a Vince utcában azonban csaknem 30 évvel ezelőttig a felszínen folyt a patak az Ágoston téri vízgyűjtőig. Az évek során többször, különböző hosszúságon és magasságban építettek vízelvezető csatornát az utcában, míg végül a ‘90-es években végsőnek szánt megoldásként a patak eltüntetése mellett döntöttek.🧤A forrás egykor nem csupán az itt élők ivóvizét biztosította, hanem gyakran a megélhetésüket is: tímár- és cserzőműhelyek, sörfőzdék, szűcsök, mészárosok és különféle malmok települtek a nagy vízhozamú patak köré. A középkorban a forrás és az Ágoston tér között 40 malmot is hajthatott a patak vize, ez a törökök alatt 15-re csökkent, a 18. századra pedig mindössze kilenc malmot jelöltek a korabeli térképek. A Vince utcában is számos műhely üzemelt, posztóverők, papírmalmok, tabákos műhelyek, s az első magyar kesztyűgyár, az 1861-ben Hamerly János által alapított üzem is ide költözött 1877-ben, ahol a telephely mellett nyersbőrraktárat és tímárműhelyt is üzemletettek.Az egykori Alsó Puturla utca, ifj. Nendvich Andor ceruzarajza 1941.„A forrás, mely a környéken lakók állítása szerint nagy esőzéseket követő napokon meg szokott dagadni, kedden reggel hat órakor megindult, mégpedig oly vízbőséggel, milyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek vissza. A kis patakból egyszerre haragos folyó lett, a piszkos sárga ár nem fért meg medrében s elementáris erővel szakított magának több helyen uj ágyat, behatolván a Tettye-utcza több házába is, úgy, hogy a lakóknak menekülniük kellett. [...] A víz egy része rendes medrében folyt tovább, de a Puturluk-utcza fölött ismét megrekedt, behatolt egy udvarba, s azt elárasztva, kidöntötte a kerítésfalat. Az Alsó-Puturluk utczában hatalmas vízeséseket képez a víz, melyeknek dörgésszerü robaja már messziről hallható.”Az idézet pedig a Nemzet című országos politikai napilapban jelent meg 1892. május 15-én. 💡Minek nevezzelek? A Vince utcát az 1928-ban kérvényezett névváltoztatás előtt Puturla, Puturluk, Putterloch, Poturluk néven is emlegették, mely török vagy német származékszó is lehet, és vélhetően a vízre, forrásra, kútra és/vagy hegyre utal. A probléma utca alá söprése1997-ben öt–hét méterrel a felszín alatt elkészült a csapadékelvezető csatorna, mellyel a patakot a föld alá terelték. A munkálatok során idomkövekből falazott szelvényt építettek bányászati módszerekkel, aknamélyítők alkalmazásával (ld. lenti képeken). A felszínen túlfolyó víz elvezetéséhez ún. csapadékvíz surrantókat építettek be a rendszerbe. Ezek rendeltetésszerű működéséhez elengedhetetlen a szűrők, rácsok és csövek időnkénti tisztítása, ugyanis a forrás nagy mennyiségű hordalékot hoz magával. A Dunántúli Napló / bama.hu 2010-es felvételeFelújítás 30 évvel ezelőtt (1993-1994) – Forrás: Dunántúli Napló archívuma / HungaricanaFelújítás másfél évtizede (2009-2010) – Forrás: Dunántúli Napló archívuma A 2000-es évekre befejeződött föld alatti munkálatokat később főként kozmetikai beavatkozások követték. A Műemlékvédelmi Hivatal 2004-es előírása miatt a Pécs 2010 projekt részeként a Vince utca felújítását úgy tervezték meg, hogy a patak egy része a felszínen folyhasson. A zsiliprendszerrel szabályozott felszíni folyás például a Vince patak regatták alkalmával felduzzasztható. Ugyanakkor az évente néhány alkalommal a rendkívüli mennyiségű csapadék miatt kiöntő patak épp úgy elönti az utcát teljes terjedelmében, ahogy korábban.Kérdés persze, hogy a most „a korábbinál magasabb műszaki tartalommal megvalósuló térkövezés” valóban elég ellenállónak bizonyul majd a Vince utcában rá váró kihívásokkal szemben? Hisz a Tettye patak megáradása és a Vince utca víz alá kerülése mindig is problémát jelentett az itt élők számára, akik – kezdetben legalábbis – épp emiatt a patak miatt költöztek a hegyoldalnak erre a részére, és az a víz, amely mindig itt kívánt közlekedni, időről időre újra meg fogja mutatni magát.

Miért kell újra és újra felújítani ezt a pécsi utcát? Van végső megoldás?. 

A Vince utca legújabb felújítása egy régi probléma újszerű megoldását ígéri. A patakmeder mentén épült utcában időnként kiöntő víz és a nemrégiben ide terelt forgalom tette tönkre ismét a burkolatot, ami valójában egyik tényezőre sem volt felkészülve.

Aki gyakran megfordul a Tettye alján és az Ágoston tér környékén, annak nem újdonság, hogy a Vince utcában mindig van valami fennforgás – és most nem az itt megrendezett papírhajó-regattára, zsibvásárra, megnyíló közterekre vagy felbukkanó gerillaszobrokra gondolok, sokkal inkább arra a kilátástalannak látszó küzdelemre, melyet a mindenkori lakók vívnak a vízzel és a forgalommal. Idén nyáron a küzdelem újabb állomásához érkezett, megint lezárták az utcát és felszedték a burkolatot.

A legutóbbi, a Vince utcára nagy hatást gyakorló beavatkozás a környék forgalmának ide terelése volt a Tettye utca egyirányúsításával. Ez egyértelműen felgyorsította a díszburkolat romlását, de ahogy korábban P. Horváth Tamás, a körzet önkormányzati képviselője elmondta, az állagromlás nem csupán az utcára ráeresztett megnövekedett forgalomnak köszönhető, hanem a vízelvezető csövek kelleténél kisebb átmérőjének és a forrás karsztvíz jellegének, amely jelentős lerakódást okoz a csövekben.

Az idénre tervezett, több mint 800 millió forintos összköltségű útfelújítási programban a Vince utca kiemelt szerepet kapott, mert a műszaki felmérés során kiderült, hogy az útburkolatot az alapokig vissza kell bontani és megerősíteni. Három hónapos csúszással májusban meg is kezdődtek a teljes útlezárással járó felújítások.

Palotai Tamás, a Biokom kommunikációs munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy a két ütemben zajló felújítás mindkét része előreláthatóan két-két hónapot fog igénybe venni. Az első szakasz a Vince utca alját érinti a 32-es számig, itt a munkálatok május 21-én kezdődtek.

 A felújítás során az utca teljes szélességében felszedik a köveket és a vápaelemeket (bemélyedéseket), majd a betonra felvitt aszfaltrétegre, cementragasztóba helyezik vissza a köveket, és ezúttal a kövek közti réseket ki is fugázzák cementes ragasztóval, ami a korábbinál várhatóan jóval ellenállóbbá teszi majd a burkolatot.

A teljes útfelújítási program munkálatait a Strabag végzi, így a Vince utca felújítását is. Az önkormányzat és az cég között kötött eredetileg nettó 666 millió forintos – de a legutóbbi módosítás után már 753 millió forintos – szerződés azonban nem részletezi az egyes utcák felújításának költségeit, így nem tudhatjuk, hogy a Vince utca felújítása önmagában mekkora költségekkel jár.

Annak, hogy a Vince utcában miért okoz gondot az időről időre árvízként kiöntő patak, megvannak a maga földrajzi, várostörténeti okai. Az itt átfolyó Tettye patak a 20. század elejéig szabadon csorgott le a hegyről, vagy olykor ömlött, tekintve, hogy.

a Mecsek vízgyűjtő területének, egyben Pécsnek is a legbővizűbb forrásáról van szó.

A patak jelentőségét mutatja, hogy amikor 1780-ban Pécs szabad királyi városi címet kapott, az ehhez járó címeren a forrás is helyet kapott.

Amióta a Mecsek déli lankáin egyre nagyobb népsűrűségben élnek emberek, a pataknak mindig fontos szerepe volt a város ivóvíz-ellátásában, ami kezdetben sem volt problémamentes.

1890 és 1891 fordulóján a patak vize ún. bélhagymáz-járványt (hastífusz) okozott az akkoriban nagyjából 35 000 lakosú Pécsen, melyben 93-an meghaltak. A korabeli Orvosi Hetilapban a járvány kialakulásáért a forrást, illetve az ivóvíz-csatornák siralmas állapotát tették felelőssé:

„…csöve egy szennyes, zsúfolt ház kövezetlen udvara alatt halad, alig 30-40 centiméter mélyen a földben, mellette pedig, alig egy pár méternyi távolságban, nagy, ronda árnyékszék-gödör van, mégpedig 2-22 méterrel magasabb helyen, mint ahol a cső fekszik.”.

Szerencsére ennél ma már sokkal jobb a helyzet. A 19.

 század végén – hazánkban elsőként Pécsett – a forrásra telepített vízművel biztosították a város központi vízellátását. A 20. század során számos további felújítást végeztek a vízhálózaton, a Vince utcában azonban csaknem 30 évvel ezelőttig a felszínen folyt a patak az Ágoston téri vízgyűjtőig. Az évek során többször, különböző hosszúságon és magasságban építettek vízelvezető csatornát az utcában, míg végül a ‘90-es években végsőnek szánt megoldásként a patak eltüntetése mellett döntöttek.

A forrás egykor nem csupán az itt élők ivóvizét biztosította, hanem gyakran a megélhetésüket is: tímár- és cserzőműhelyek, sörfőzdék, szűcsök, mészárosok és különféle malmok települtek a nagy vízhozamú patak köré. A középkorban a forrás és az Ágoston tér között 40 malmot is hajthatott a patak vize, ez a törökök alatt 15-re csökkent, a 18. századra pedig mindössze kilenc malmot jelöltek a korabeli térképek. A Vince utcában is számos műhely üzemelt, posztóverők, papírmalmok, tabákos műhelyek, s az első magyar kesztyűgyár, az 1861-ben Hamerly János által alapított üzem is ide költözött 1877-ben, ahol a telephely mellett nyersbőrraktárat és tímárműhelyt is üzemletettek.

Az egykori Alsó Puturla utca, ifj. Nendvich Andor ceruzarajza 1941.

„A forrás, mely a környéken lakók állítása szerint nagy esőzéseket követő napokon meg szokott dagadni, kedden reggel hat órakor megindult, mégpedig oly vízbőséggel, milyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek vissza. A kis patakból egyszerre haragos folyó lett, a piszkos sárga ár nem fért meg medrében s elementáris erővel szakított magának több helyen uj ágyat, behatolván a Tettye-utcza több házába is, úgy, hogy a lakóknak menekülniük kellett. [...] A víz egy része rendes medrében folyt tovább, de a Puturluk-utcza fölött ismét megrekedt, behatolt egy udvarba, s azt elárasztva, kidöntötte a kerítésfalat. Az Alsó-Puturluk utczában hatalmas vízeséseket képez a víz, melyeknek dörgésszerü robaja már messziről hallható.”.

Az idézet pedig a Nemzet című országos politikai napilapban jelent meg 1892. május 15-én.

Minek nevezzelek? A Vince utcát az 1928-ban kérvényezett névváltoztatás előtt Puturla, Puturluk, Putterloch, Poturluk néven is emlegették, mely török vagy német származékszó is lehet, és.

a vízre, forrásra, kútra és/vagy hegyre utal.

1997-ben öt–hét méterrel a felszín alatt elkészült a csapadékelvezető csatorna, mellyel a patakot a föld alá terelték. A munkálatok során idomkövekből falazott szelvényt építettek bányászati módszerekkel, aknamélyítők alkalmazásával (ld. lenti képeken). A felszínen túlfolyó víz elvezetéséhez ún. csapadékvíz surrantókat építettek be a rendszerbe. Ezek rendeltetésszerű működéséhez elengedhetetlen a szűrők, rácsok és csövek időnkénti tisztítása, ugyanis a forrás nagy mennyiségű hordalékot hoz magával.

A 2000-es évekre befejeződött föld alatti munkálatokat később főként kozmetikai beavatkozások követték. A Műemlékvédelmi Hivatal 2004-es előírása miatt a Pécs 2010 projekt részeként a Vince utca felújítását úgy tervezték meg, hogy a patak egy része a felszínen folyhasson. A zsiliprendszerrel szabályozott felszíni folyás például a Vince patak regatták alkalmával felduzzasztható. Ugyanakkor az évente néhány alkalommal a rendkívüli mennyiségű csapadék miatt kiöntő patak épp úgy elönti az utcát teljes terjedelmében, ahogy korábban.

Kérdés persze, hogy a most „a korábbinál magasabb műszaki tartalommal megvalósuló térkövezés” valóban elég ellenállónak bizonyul majd a Vince utcában rá váró kihívásokkal szemben? Hisz a Tettye patak megáradása és a Vince utca víz alá kerülése mindig is problémát jelentett az itt élők számára, akik – kezdetben legalábbis – épp emiatt a patak miatt költöztek a hegyoldalnak erre a részére, és az a víz, amely mindig itt kívánt közlekedni, időről időre újra meg fogja mutatni magát.

 pont 2024. jún 26. — 6 min read Hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék a Kórház téren – Fotó: Gűth Ervin Szivacsváros néven futó nemzetközi projekthez csatlakozott egyetlen magyar partnerként a Pécsi Tudományegyetem két oktatója, akik az Ifjúság úti kampuszon esőkert kialakításával kísérleteznek. Az esőkert vízmegtartó képességével egyaránt segít a villámárvizek és az aszályos periódusok során és hozzájárul a hőhullámok csillapításához. Terepbejárás során kérdeztük dr. Czigány Szabolcsot a projekt hátteréről és az éghajlatváltozás mérséklésének természetes lehetőségeiről. „A mérnöki, infrastrukturális megoldások nagyon fontosak és erre van a pályázatunk, amit a Sponge City, vagyis Szivacsváros néven elnyertünk. A projekt 2,5 éves, 2024 januárjában kezdődött és 2026 júniusáig tart. Nemzetközi szinten összesen tíz partner vesz részt benne, de négy partnernél lesz esőkert. Mi vagyunk a vezető partnerek, ezért nekünk kell kidolgozni ennek a technológiának a mérnöki megoldását, amihez mérjük a vízkörforgás összes elemét. Igazából nem is esőkerteknek nevezném ezeket, hanem lizimétereknek, vagyis tudományos, beműszerezett esőkerteknek” – mesélte a projektről Czigány Szabolcs.Beműszerezett esőkert az Ifjúság úti kampuszon – Fotó: Kapás RékaA PTE Földrajzi és Földtudományi Intézet két munkatársának, Czigány Szabolcsnak és Pirkhoffer Ervinnek azért kell sietnie a módszertan kidolgozásával, mert a másik három partner az ő példájuk alapján fogja saját esőkertjét kialakítani. Azonban nem ez lesz az első pécsi projekt, ugyanis 2018-ban a Kék Gazdaság Nyári Egyetem keretén belül alakítottak ki esőkertet a Közgazdaságtudományi Karon. A Pásztor Zsófia kerttervező vezetésével készült mintakert akkor az ország első esőkertjének számított. A jelenleg futó nemzetközi projekt mellett pedig idén egy újabb esőkerttel bővül majd Pécs. A tavalyi közösségi költségvetésen a belvárosi I. zóna nyertes ötlete volt a Kórház téren esőkert kialakítása, amelynek kivitelezésére ebben az évben fog sor kerülni. Az elkészült látványtervek itt érhetőek el.Lefolyás helyett vízmegtartásA városok klímához való alkalmazkodásának fontos része a vízháztartás. A víz a beépítetlen zöldterületeken a természetes körforgás részeként a felszínre hullik, ahonnan a talajba szivárog, elpárolog vagy egy mélyebben fekvő területre folyik. Azonban a párolgás, lefolyás és beszivárgás természetes arányát a beépített városi környezet nagymértékben felülírhatja. A jelentős betonozás van a legnagyobb hatással a vízkörforgásra, ugyanis ez megakadályozza a talaj vízfelvételét, a talajvíz újratöltődését, amivel a lefolyt víz mennyisége a többszörösére is nőhet. A rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék – amellett, hogy nem tud megfelelően hasznosulni –, villámárvizet okozhat, csökkenti a talajeróziót, növeli a felszíni szennyezés terjedését és nagy károkat okozhat az épített környezetben is. A gyorsan felszáradó felületeken csökken a párolgás, ami a városi hősziget kialakulásához, azaz jelentős felmelegedéshez vezet. A sűrű beépítés és betonozás a belvárosi területeken jelentősen magasabb hőmérsékletet eredményezhet egy forró nyári napon, ugyanis az aszfalt felett 20-25 fokkal is melegebb lehet, mint egy fákkal borított zöldterületen. „A projektet az éghajlatváltozás, valamint a felszínhasználat rossz irányba tolódása indokolja, utóbbi főleg a városi területeken jellemző. Valószínűleg hozzájárul a globális hőmérséklet emelkedéséhez, hogy sokkal több a betonfelszín és kevesebb az erdő, ugyanis hatalmas a különbség a két felület hőmérséklete között. Pécsen próbáljuk erőltetni ezt a mediterrán város jelleget, hogy mindent lebetonozunk, emellett pedig a domborzat is hozzájárul ahhoz, hogy a Mecsek miatt itt sokkal inkább a lefolyás dominál, nem a beszivárgás és a felszíni víztározás. Utóbbi különösen fontos annak fényében, hogy a hosszú, száraz aszály periódusok során kell valamennyi víztartalék a növények számára” – mondta Czigány Szabolcs.A talajba szivárgás során a talajszemcsék és a gyökerek megszűrik és megtisztítják a csapadékot, ezzel szemben a városi lefolyás során a csapadékkal vegyülnek az utakról és a levegőből felvett szennyező anyagok és a különböző építőanyagokból kimosódó vegyszerek is. A lefolyás, beszivárgás és párolgás egyensúlyának létrehozásával akár a teljes csapadékelvezető csatornarendszer feleslegessé válhat. „A városi betonfelszínű területeken a nagyon intenzív lefolyás miatt jönnek létre az árvizek, a villámárvizek és ezek mérséklésére többféle infrastrukturális megoldás is lenne, mint például az árapasztó medencék és sokkal több zöldfelület. A zöldfelület nagyon sok okból pozitív, akár esztétikai szempontból, akár a városi hősziget jelenség mérséklésére alkalmas, ugyanis csökkenti a hőmérsékletet. Sokkal több zöldfelület kellene Pécsen, mint a zöldtető megoldás és jó megoldás a félig áteresztő vagy áteresztő betonfelület is. A lombozat visszafog jó pár milliméter csapadékot és késlelteti a lefolyást. Ezek nagyon jól kombinálódnak az esőkerteknél is. Nem csak a zöldfelület, hanem a talajba szivárgás növelése is a cél” – mesélte a projektvezető. Természetes megoldások Az éghajlatváltozás mérséklésének tehát az egyik lehetséges módja a kék-zöld infrastruktúra fejlesztése, aminek egyik lehetséges módszere az esőkertek kialakítása. A kék-zöld infrastruktúra csökkenti a lefolyást, hűti a környezetet, szolgálja a lakók egészségét, valamint élőhelyet nyújt a honos állat- és növényfajoknak. A koncepcióba a csapadékvíz-gazdálkodás és vízáteresztő zöldfelületek tartoznak. A kék (patak, csatornák, tavak) és a zöld (fák, parkok) elemek együttes alkalmazása multifunkcionális, esztétikus és ökologikus felületeket hozhat létre. A kék-zöld infrastruktúra négy fő funkciója a csapadékvíz szikkasztása, tározása, párologtatása és tisztítása. A párologtatás lassabb és a klímaszabályozásra alkalmas módszer, így ezt leginkább a hőhullámok mérséklésére használják, főként városi, burkolt felületeken. A párologtatás növelésének legegyszerűbb eszköze főként a nagy lombfelületű fák telepítése. Egy kifejlett tölgyfa naponta 400 liter csapadékot képes felvenni és elpárologtatni, amivel jelentősen hűteni tudja környezetét. A legnagyobb párologtató kapacitással a nyílt vízfelületek bírnak, mint a tavak, szökőkutak és díszmedencék, amelyek esztétikai jellegük mellett a légkör hűtésében is fontos szerepet játszanak. A lehulló csapadék visszatartásában a szikkasztásnak és a tározásnak van nagy szerepe. A szikkasztás a csapadékvíz összegyűjtését és annak föld alatti elszivárogtatását jelenti. Magyarországon a talaj típusa és a talajvízszint engedi a víz hatékony beszivárgását, ezért itt a szikkasztás lehet az elsődleges megoldás. Azokon a területeken előnyösebb a tározás, ahol a magas talajvíz vagy a túl agyagos talaj ellehetetleníti a szikkasztást. Amennyiben nincs elegendő zöldfelület a csapadékvíz helyben tartására, úgy a területet lesüllyeszthetjük, a pécsi példa alapján akár földalatti tartályok elhelyezésével, így a víz ideiglenesen tárolható a felületen, a csapadék elszikkadásáig. Ilyen elven működnek az esőkertek, amelynek felszínére szárazság- és elöntéstűrő, vagyis a heves esőzésekhez is alkalmazkodni képes évelő növényeket ültetnek. Az esőkertbe javasolt növények között szerepel a levendula, a zsálya, a kasvirág, az íriszek és a vízi menta is, amelyek gyökérhálózatukkal megszűrik és tisztítják a csapadékot, mielőtt az a talajvízbe kerülne. „Amit a betonfelszínekről lemos a víz, annak a megkötése részben kivitelezhető csak, mert hogyha olyan földkeveréket rakunk az esőkertbe, amely felületi töltései által meg tudja kötni a szennyező anyagokat, ott nem végtelen ezeknek a kötőhelyeknek a száma, szóval az előbb-utóbb telítődik. A másik fő cél a lefolyásnak a mérséklése. Az esőkertek ilyen szempontból szinte végtelen kapacitással rendelkeznek. A kialakítás során kísérletezünk kerti talaj és homok különböző arányú keverékével és telepítünk rájuk növényeket is, amelyek őshonosak, évelők és szárazságtűrők, így bírják a hosszú aszályos időszakokat. Ilyen például a varjúháj, a szürke cipruska, az illatos barátcserje és a kínai kékszakáll is. Az lenne számunkra érdekes, hogy a növények megléte mellett hogyan maximalizálhatjuk a beszivárgás sebességét, ugyanis minél több a homok, annál nagyobb lesz a beszivárgás, de a növényeknek annál kevésbé jó, annál hamarabb ki fognak száradni” – mondta a kutató. A projektnek az esőkert kialakításán kívül még egy része van: akcióterv és városfejlesztési mérnöki megoldások kialakítása. Czigány Szabolcs lapunknak elmondta, hogy a felmérés során a tíz európai partnertelepülésen feltérképezik, hogy hogyan lehetne a lefolyást mérsékelni és más típusú felszínhasználatot létrehozni, hova lehetne esőkerteket és zöldtetőt telepíteni, valamint hol lehetne a betonfelszín arányát csökkenteni. Ezek alapján dolgozzák majd ki az akcióterv javaslatait. Így 2026 júniusáig a partnervárosokban jelentős zöldítés és tudatosabb vízgazdálkodás valósulhat meg, ami a helyi klíma hűtésében is jelentős szerepet játszhat.

Városi esőkertek: villámárvizek és hőhullámok ellenszerét kutatják Pécsen. 

pont. 2024. jún 26. — 6 min read. Szivacsváros néven futó nemzetközi projekthez csatlakozott egyetlen magyar partnerként a Pécsi Tudományegyetem két oktatója, akik az Ifjúság úti kampuszon esőkert kialakításával kísérleteznek. Az esőkert vízmegtartó képességével egyaránt segít a villámárvizek és az aszályos periódusok során és hozzájárul a hőhullámok csillapításához. Terepbejárás során kérdeztük dr. Czigány Szabolcsot a projekt hátteréről és az éghajlatváltozás mérséklésének természetes lehetőségeiről. „A mérnöki, infrastrukturális megoldások nagyon fontosak és erre van a pályázatunk, amit a Sponge City, vagyis Szivacsváros néven elnyertünk. A projekt 2,5 éves, 2024 januárjában kezdődött és 2026 júniusáig tart. Nemzetközi szinten összesen tíz partner vesz részt benne, de négy partnernél lesz esőkert. Mi vagyunk a vezető partnerek, ezért nekünk kell kidolgozni ennek a technológiának a mérnöki megoldását, amihez mérjük a vízkörforgás összes elemét. Igazából nem is esőkerteknek nevezném ezeket, hanem lizimétereknek, vagyis tudományos, beműszerezett esőkerteknek” – mesélte a projektről Czigány Szabolcs. A PTE Földrajzi és Földtudományi Intézet két munkatársának, Czigány Szabolcsnak és Pirkhoffer Ervinnek azért kell sietnie a módszertan kidolgozásával, mert a másik három partner az ő példájuk alapján fogja saját esőkertjét kialakítani. Azonban nem ez lesz az első pécsi projekt, ugyanis 2018-ban a Kék Gazdaság Nyári Egyetem keretén belül alakítottak ki esőkertet a Közgazdaságtudományi Karon. A Pásztor Zsófia kerttervező vezetésével készült mintakert akkor az ország első esőkertjének számított. A jelenleg futó nemzetközi projekt mellett pedig idén egy újabb esőkerttel bővül majd Pécs. A tavalyi közösségi költségvetésen a belvárosi I. zóna nyertes ötlete volt a Kórház téren esőkert kialakítása, amelynek kivitelezésére ebben az évben fog sor kerülni. Az elkészült látványtervek itt érhetőek el. Lefolyás helyett vízmegtartás. 

A városok klímához való alkalmazkodásának fontos része a vízháztartás. A víz a beépítetlen zöldterületeken a természetes körforgás részeként a felszínre hullik, ahonnan a talajba szivárog, elpárolog vagy egy mélyebben fekvő területre folyik. Azonban a párolgás, lefolyás és beszivárgás természetes arányát a beépített városi környezet nagymértékben felülírhatja. A jelentős betonozás van a legnagyobb hatással a vízkörforgásra, ugyanis ez megakadályozza a talaj vízfelvételét, a talajvíz újratöltődését, amivel a lefolyt víz mennyisége a többszörösére is nőhet. A rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék – amellett, hogy nem tud megfelelően hasznosulni –, villámárvizet okozhat, csökkenti a talajeróziót, növeli a felszíni szennyezés terjedését és nagy károkat okozhat az épített környezetben is. A gyorsan felszáradó felületeken csökken a párolgás, ami a városi hősziget kialakulásához, azaz jelentős felmelegedéshez vezet. A sűrű beépítés és betonozás a belvárosi területeken jelentősen magasabb hőmérsékletet eredményezhet egy forró nyári napon, ugyanis az aszfalt felett 20-25 fokkal is melegebb lehet, mint egy fákkal borított zöldterületen. „A projektet az éghajlatváltozás, valamint a felszínhasználat rossz irányba tolódása indokolja, utóbbi főleg a városi területeken jellemző. Valószínűleg hozzájárul a globális hőmérséklet emelkedéséhez, hogy sokkal több a betonfelszín és kevesebb az erdő, ugyanis hatalmas a különbség a két felület hőmérséklete között. Pécsen próbáljuk erőltetni ezt a mediterrán város jelleget, hogy mindent lebetonozunk, emellett pedig a domborzat is hozzájárul ahhoz, hogy a Mecsek miatt itt sokkal inkább a lefolyás dominál, nem a beszivárgás és a felszíni víztározás. Utóbbi különösen fontos annak fényében, hogy a hosszú, száraz aszály periódusok során kell valamennyi víztartalék a növények számára” – mondta Czigány Szabolcs. 

A talajba szivárgás során a talajszemcsék és a gyökerek megszűrik és megtisztítják a csapadékot, ezzel szemben a városi lefolyás során a csapadékkal vegyülnek az utakról és a levegőből felvett szennyező anyagok és a különböző építőanyagokból kimosódó vegyszerek is. A lefolyás, beszivárgás és párolgás egyensúlyának létrehozásával akár a teljes csapadékelvezető csatornarendszer feleslegessé válhat. „A városi betonfelszínű területeken a nagyon intenzív lefolyás miatt jönnek létre az árvizek, a villámárvizek és ezek mérséklésére többféle infrastrukturális megoldás is lenne, mint például az árapasztó medencék és sokkal több zöldfelület. A zöldfelület nagyon sok okból pozitív, akár esztétikai szempontból, akár a városi hősziget jelenség mérséklésére alkalmas, ugyanis csökkenti a hőmérsékletet. Sokkal több zöldfelület kellene Pécsen, mint a zöldtető megoldás és jó megoldás a félig áteresztő vagy áteresztő betonfelület is. A lombozat visszafog jó pár milliméter csapadékot és késlelteti a lefolyást. Ezek nagyon jól kombinálódnak az esőkerteknél is. Nem csak a zöldfelület, hanem a talajba szivárgás növelése is a cél” – mesélte a projektvezető. Természetes megoldások. Az éghajlatváltozás mérséklésének tehát az egyik lehetséges módja a kék-zöld infrastruktúra fejlesztése, aminek egyik lehetséges módszere az esőkertek kialakítása. A kék-zöld infrastruktúra csökkenti a lefolyást, hűti a környezetet, szolgálja a lakók egészségét, valamint élőhelyet nyújt a honos állat- és növényfajoknak. A koncepcióba a csapadékvíz-gazdálkodás és vízáteresztő zöldfelületek tartoznak. A kék (patak, csatornák, tavak) és a zöld (fák, parkok) elemek együttes alkalmazása multifunkcionális, esztétikus és ökologikus felületeket hozhat létre. A kék-zöld infrastruktúra négy fő funkciója a csapadékvíz szikkasztása, tározása, párologtatása és tisztítása. 

A párologtatás lassabb és a klímaszabályozásra alkalmas módszer, így ezt leginkább a hőhullámok mérséklésére használják, főként városi, burkolt felületeken. A párologtatás növelésének legegyszerűbb eszköze főként a nagy lombfelületű fák telepítése. Egy kifejlett tölgyfa naponta 400 liter csapadékot képes felvenni és elpárologtatni, amivel jelentősen hűteni tudja környezetét. A legnagyobb párologtató kapacitással a nyílt vízfelületek bírnak, mint a tavak, szökőkutak és díszmedencék, amelyek esztétikai jellegük mellett a légkör hűtésében is fontos szerepet játszanak. A lehulló csapadék visszatartásában a szikkasztásnak és a tározásnak van nagy szerepe. A szikkasztás a csapadékvíz összegyűjtését és annak föld alatti elszivárogtatását jelenti. Magyarországon a talaj típusa és a talajvízszint engedi a víz hatékony beszivárgását, ezért itt a szikkasztás lehet az elsődleges megoldás. Azokon a területeken előnyösebb a tározás, ahol a magas talajvíz vagy a túl agyagos talaj ellehetetleníti a szikkasztást. Amennyiben nincs elegendő zöldfelület a csapadékvíz helyben tartására, úgy a területet lesüllyeszthetjük, a pécsi példa alapján akár földalatti tartályok elhelyezésével, így a víz ideiglenesen tárolható a felületen, a csapadék elszikkadásáig. Ilyen elven működnek az esőkertek, amelynek felszínére szárazság- és elöntéstűrő, vagyis a heves esőzésekhez is alkalmazkodni képes évelő növényeket ültetnek. Az esőkertbe javasolt növények között szerepel a levendula, a zsálya, a kasvirág, az íriszek és a vízi menta is, amelyek gyökérhálózatukkal megszűrik és tisztítják a csapadékot, mielőtt az a talajvízbe kerülne. „Amit a betonfelszínekről lemos a víz, annak a megkötése részben kivitelezhető csak, mert hogyha olyan földkeveréket rakunk az esőkertbe, amely felületi töltései által meg tudja kötni a szennyező anyagokat, ott nem végtelen ezeknek a kötőhelyeknek a száma, szóval az előbb-utóbb telítődik. A másik fő cél a lefolyásnak a mérséklése.

 Az esőkertek ilyen szempontból szinte végtelen kapacitással rendelkeznek. A kialakítás során kísérletezünk kerti talaj és homok különböző arányú keverékével és telepítünk rájuk növényeket is, amelyek őshonosak, évelők és szárazságtűrők, így bírják a hosszú aszályos időszakokat. Ilyen például a varjúháj, a szürke cipruska, az illatos barátcserje és a kínai kékszakáll is. Az lenne számunkra érdekes, hogy a növények megléte mellett hogyan maximalizálhatjuk a beszivárgás sebességét, ugyanis minél több a homok, annál nagyobb lesz a beszivárgás, de a növényeknek annál kevésbé jó, annál hamarabb ki fognak száradni”. – mondta a kutató. A projektnek az esőkert kialakításán kívül még egy része van: akcióterv és városfejlesztési mérnöki megoldások kialakítása. Czigány Szabolcs lapunknak elmondta, hogy a felmérés során a tíz európai partnertelepülésen feltérképezik, hogy hogyan lehetne a lefolyást mérsékelni és más típusú felszínhasználatot létrehozni, hova lehetne esőkerteket és zöldtetőt telepíteni, valamint hol lehetne a betonfelszín arányát csökkenteni. Ezek alapján dolgozzák majd ki az akcióterv javaslatait. Így 2026 júniusáig a partnervárosokban jelentős zöldítés és tudatosabb vízgazdálkodás valósulhat meg, ami a helyi klíma hűtésében is jelentős szerepet játszhat. Szerző: Kapás Réka.

Szivacsváros néven futó nemzetközi projekthez csatlakozott egyetlen magyar partnerként a Pécsi Tudományegyetem két oktatója, akik az Ifjúság úti kampuszon esőkert kialakításával kísérleteznek. Az esőkert vízmegtartó képességével egyaránt segít a villámárvizek és az aszályos periódusok során és hozzájárul a hőhullámok csillapításához. Terepbejárás során kérdeztük dr. Czigány Szabolcsot a projekt hátteréről és az éghajlatváltozás mérséklésének természetes lehetőségeiről.

„A mérnöki, infrastrukturális megoldások nagyon fontosak és erre van a pályázatunk, amit a Sponge City, vagyis Szivacsváros néven elnyertünk. A projekt 2,5 éves, 2024 januárjában kezdődött és 2026 júniusáig tart. Nemzetközi szinten összesen tíz partner vesz részt benne, de négy partnernél lesz esőkert. Mi vagyunk a vezető partnerek, ezért nekünk kell kidolgozni ennek a technológiának a mérnöki megoldását, amihez mérjük a vízkörforgás összes elemét. Igazából nem is esőkerteknek nevezném ezeket, hanem lizimétereknek, vagyis tudományos, beműszerezett esőkerteknek” – mesélte a projektről Czigány Szabolcs.

A PTE Földrajzi és Földtudományi Intézet két munkatársának, Czigány Szabolcsnak és Pirkhoffer Ervinnek azért kell sietnie a módszertan kidolgozásával, mert a másik három partner az ő példájuk alapján fogja saját esőkertjét kialakítani. Azonban nem ez lesz az első pécsi projekt, ugyanis 2018-ban a Kék Gazdaság Nyári Egyetem keretén belül alakítottak ki esőkertet a Közgazdaságtudományi Karon. A Pásztor Zsófia kerttervező vezetésével készült mintakert akkor az ország első esőkertjének számított. A jelenleg futó nemzetközi projekt mellett pedig idén egy újabb esőkerttel bővül majd Pécs. A tavalyi közösségi költségvetésen a belvárosi I. zóna nyertes ötlete volt a Kórház téren esőkert kialakítása, amelynek kivitelezésére ebben az évben fog sor kerülni. Az elkészült látványtervek itt érhetőek el.

A városok klímához való alkalmazkodásának fontos része a vízháztartás. A víz a beépítetlen zöldterületeken a természetes körforgás részeként a felszínre hullik, ahonnan a talajba szivárog, elpárolog vagy egy mélyebben fekvő területre folyik. Azonban a párolgás, lefolyás és beszivárgás természetes arányát a beépített városi környezet nagymértékben felülírhatja. A jelentős betonozás van a legnagyobb hatással a vízkörforgásra, ugyanis ez megakadályozza a talaj vízfelvételét, a talajvíz újratöltődését, amivel a lefolyt víz mennyisége a többszörösére is nőhet. A rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék – amellett, hogy nem tud megfelelően hasznosulni –, villámárvizet okozhat, csökkenti a talajeróziót, növeli a felszíni szennyezés terjedését és nagy károkat okozhat az épített környezetben is. A gyorsan felszáradó felületeken csökken a párolgás, ami a városi hősziget kialakulásához, azaz jelentős felmelegedéshez vezet. A sűrű beépítés és betonozás a belvárosi területeken jelentősen magasabb hőmérsékletet eredményezhet egy forró nyári napon, ugyanis az aszfalt felett 20-25 fokkal is melegebb lehet, mint egy fákkal borított zöldterületen.

„A projektet az éghajlatváltozás, valamint a felszínhasználat rossz irányba tolódása indokolja, utóbbi főleg a városi területeken jellemző. Valószínűleg hozzájárul a globális hőmérséklet emelkedéséhez, hogy sokkal több a betonfelszín és kevesebb az erdő, ugyanis hatalmas a különbség a két felület hőmérséklete között. Pécsen próbáljuk erőltetni ezt a mediterrán város jelleget, hogy mindent lebetonozunk, emellett pedig a domborzat is hozzájárul ahhoz, hogy a Mecsek miatt itt sokkal inkább a lefolyás dominál, nem a beszivárgás és a felszíni víztározás. Utóbbi különösen fontos annak fényében, hogy a hosszú, száraz aszály periódusok során kell valamennyi víztartalék a növények számára” – mondta Czigány Szabolcs.

A talajba szivárgás során a talajszemcsék és a gyökerek megszűrik és megtisztítják a csapadékot, ezzel szemben a városi lefolyás során a csapadékkal vegyülnek az utakról és a levegőből felvett szennyező anyagok és a különböző építőanyagokból kimosódó vegyszerek is. A lefolyás, beszivárgás és párolgás egyensúlyának létrehozásával akár a teljes csapadékelvezető csatornarendszer feleslegessé válhat.

„A városi betonfelszínű területeken a nagyon intenzív lefolyás miatt jönnek létre az árvizek, a villámárvizek és ezek mérséklésére többféle infrastrukturális megoldás is lenne, mint például az árapasztó medencék és sokkal több zöldfelület. A zöldfelület nagyon sok okból pozitív, akár esztétikai szempontból, akár a városi hősziget jelenség mérséklésére alkalmas, ugyanis csökkenti a hőmérsékletet. Sokkal több zöldfelület kellene Pécsen, mint a zöldtető megoldás és jó megoldás a félig áteresztő vagy áteresztő betonfelület is. A lombozat visszafog jó pár milliméter csapadékot és késlelteti a lefolyást. Ezek nagyon jól kombinálódnak az esőkerteknél is. Nem csak a zöldfelület, hanem a talajba szivárgás növelése is a cél” – mesélte a projektvezető.

Az éghajlatváltozás mérséklésének tehát az egyik lehetséges módja a kék-zöld infrastruktúra fejlesztése, aminek egyik lehetséges módszere az esőkertek kialakítása. A kék-zöld infrastruktúra csökkenti a lefolyást, hűti a környezetet, szolgálja a lakók egészségét, valamint élőhelyet nyújt a honos állat- és növényfajoknak. A koncepcióba a csapadékvíz-gazdálkodás és vízáteresztő zöldfelületek tartoznak. A kék (patak, csatornák, tavak) és a zöld (fák, parkok) elemek együttes alkalmazása multifunkcionális, esztétikus és ökologikus felületeket hozhat létre. A kék-zöld infrastruktúra négy fő funkciója a csapadékvíz szikkasztása, tározása, párologtatása és tisztítása.

A párologtatás lassabb és a klímaszabályozásra alkalmas módszer, így ezt leginkább a hőhullámok mérséklésére használják, főként városi, burkolt felületeken. A párologtatás növelésének legegyszerűbb eszköze főként a nagy lombfelületű fák telepítése.

Egy kifejlett tölgyfa naponta 400 liter csapadékot képes felvenni és elpárologtatni, amivel jelentősen hűteni tudja környezetét.

A legnagyobb párologtató kapacitással a nyílt vízfelületek bírnak, mint a tavak, szökőkutak és díszmedencék, amelyek esztétikai jellegük mellett a légkör hűtésében is fontos szerepet játszanak.

A lehulló csapadék visszatartásában a szikkasztásnak és a tározásnak van nagy szerepe. A szikkasztás a csapadékvíz összegyűjtését és annak föld alatti elszivárogtatását jelenti. Magyarországon a talaj típusa és a talajvízszint engedi a víz hatékony beszivárgását, ezért itt a szikkasztás lehet az elsődleges megoldás. Azokon a területeken előnyösebb a tározás, ahol a magas talajvíz vagy a túl agyagos talaj ellehetetleníti a szikkasztást. Amennyiben nincs elegendő zöldfelület a csapadékvíz helyben tartására, úgy a területet lesüllyeszthetjük, a pécsi példa alapján akár földalatti tartályok elhelyezésével, így a víz ideiglenesen tárolható a felületen, a csapadék elszikkadásáig. Ilyen elven működnek az esőkertek, amelynek felszínére szárazság- és elöntéstűrő, vagyis a heves esőzésekhez is alkalmazkodni képes évelő növényeket ültetnek. Az esőkertbe javasolt növények között szerepel a levendula, a zsálya, a kasvirág, az íriszek és a vízi menta is, amelyek gyökérhálózatukkal megszűrik és tisztítják a csapadékot, mielőtt az a talajvízbe kerülne.

„Amit a betonfelszínekről lemos a víz, annak a megkötése részben kivitelezhető csak, mert hogyha olyan földkeveréket rakunk az esőkertbe, amely felületi töltései által meg tudja kötni a szennyező anyagokat, ott nem végtelen ezeknek a kötőhelyeknek a száma, szóval az előbb-utóbb telítődik. A másik fő cél a lefolyásnak a mérséklése.

 Az esőkertek ilyen szempontból szinte végtelen kapacitással rendelkeznek. A kialakítás során kísérletezünk kerti talaj és homok különböző arányú keverékével és telepítünk rájuk növényeket is, amelyek őshonosak, évelők és szárazságtűrők, így bírják a hosszú aszályos időszakokat. Ilyen például a varjúháj, a szürke cipruska, az illatos barátcserje és a kínai kékszakáll is.

Az lenne számunkra érdekes, hogy a növények megléte mellett hogyan maximalizálhatjuk a beszivárgás sebességét, ugyanis minél több a homok, annál nagyobb lesz a beszivárgás, de a növényeknek annál kevésbé jó, annál hamarabb ki fognak száradni”.

A projektnek az esőkert kialakításán kívül még egy része van: akcióterv és városfejlesztési mérnöki megoldások kialakítása. Czigány Szabolcs lapunknak elmondta, hogy a felmérés során a tíz európai partnertelepülésen feltérképezik, hogy hogyan lehetne a lefolyást mérsékelni és más típusú felszínhasználatot létrehozni, hova lehetne esőkerteket és zöldtetőt telepíteni, valamint hol lehetne a betonfelszín arányát csökkenteni. Ezek alapján dolgozzák majd ki az akcióterv javaslatait. Így 2026 júniusáig a partnervárosokban jelentős zöldítés és tudatosabb vízgazdálkodás valósulhat meg, ami a helyi klíma hűtésében is jelentős szerepet játszhat.

 2024. máj 14. — 3 min read Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere – Fotó: Gűth Ervin „Ebből a 9,5 milliárd forintból épülhettek volna új utak, járdák, játszóterek vagy parkok, lehettek volna belőle jövőbe mutató fejlesztések” – mondta Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere a keddi közgyűlésen a kormányzati kölcsönről, amit a korábbi fideszes városvezetés alatt kellett igénybe venni még 2017-2018-ban. Néhány perccel később a polgármester élő adásban, a városháza ülésterméből el is utalta az utolsó 1,75 milliárd forintos törlesztőrészletet. A performansz itt nézhető meg.Az előző, fideszes városvezetés idején összesen 9,54 milliárd forintos kormányzati mentőcsomagra volt szüksége Pécsnek, hogy működőképes maradjon a város. A törlesztés még 2019-ben elkezdődött, de a visszatérítendő támogatás nagy részének rendezése már az új, ellenzéki városvezetésre maradt. A független polgármester a fennmaradó 8,5 milliárd forint törlesztésének átütemezését kérte a kormányzattól, amire lehetőséget is kapott a város, azonban ingatlanokkal nem sikerült kiváltani a tartozást. Ráadásul az évente fizetendő kötelezettségen túl még egy hozadéka volt a kölcsönnek: ebben az önkormányzati ciklusban végig a Magyar Államkincstár (MÁK) felügyelte Pécs gazdálkodását. A MÁK jelenléte a gyakorlatban rendkívül szigorú engedélyezési eljárást jelentett. A városháza költségvetési és gazdasági osztálya mellett saját irodát kaptak, lényegében minden kiadást ellenjegyeztek és előfordult, hogy még 50-100 ezer forintos tételeket sem engedélyeztek egy-egy városi intézménynek. Hozzájárulás hiányában például eszközbeszerzéseket is máshogy kellett megoldani. A szigorú gazdálkodás meg is hozta az eredményét, Pécs idő előtt – és nem véletlenül az önkormányzati választási kampány utolsó közgyűlésére időzítve – tudta törleszteni az adósságát.Az újabb eladósodás megakadályozása érdekében februárban az ellenzéki városvezetés egy olyan határozat fogadott el, ami megtiltja, hogy működési hitelt vehessen fel az önkormányzat, illetve a hozzá tartozó cégek, intézmények. Információink szerint a város egyébként valamilyen formában továbbra is számít a MÁK szakmai segítségére, de ennek a kereteiről még nem született döntés.„Szeretném, ha mindenkinek világos lenne ennek a napirendi pontnak a fontossága. Pécs visszanyerte a szabadságát” – mondta Péterffy Attila rendhagyó, szóbeli kiegészítésében. A határidő előtti törlesztésről szóló előterjesztést egyhangúan hagyta jóvá a közgyűlés, igaz a Tiszta Kezek Frakció nem vett részt a szavazáson. Ráadásul hosszas vita előzte meg döntést: a városházi ellenzék, azaz a Fidesz, a KDNP és az Összefogás Pécsért Egyesület képviselői szerint csupán teátrális kampányfogás volt Péterffy Attila bejelentése. Hozzátették azt is, hogy a kormányzat korábban is segítette a várost például, amikor 2014-ben átvállalták a város 44 milliárd forintos adósságállományát. Ugyanakkor gratuláltak a pécsieknek, hogy lehetővé tették a kölcsön visszafizetését.Tartalmi együttműködés keretében a cikk először a Telexen jelent meg.

Élő adásban utalta át a város utolsó törlesztőrészletét a pécsi polgármester. 

2024. máj 14. „Ebből a 9,5 milliárd forintból épülhettek volna új utak, járdák, játszóterek vagy parkok, lehettek volna belőle jövőbe mutató fejlesztések” – mondta Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere a keddi közgyűlésen a kormányzati kölcsönről, amit a korábbi fideszes városvezetés alatt kellett igénybe venni még 2017-2018-ban. Néhány perccel később a polgármester élő adásban, a városháza ülésterméből el is utalta az utolsó 1,75 milliárd forintos törlesztőrészletet. A performansz itt nézhető meg. Az előző, fideszes városvezetés idején összesen 9,54 milliárd forintos kormányzati mentőcsomagra volt szüksége Pécsnek, hogy működőképes maradjon a város. A törlesztés még 2019-ben elkezdődött, de a visszatérítendő támogatás nagy részének rendezése már az új, ellenzéki városvezetésre maradt. A független polgármester a fennmaradó 8,5 milliárd forint törlesztésének átütemezését kérte a kormányzattól, amire lehetőséget is kapott a város, azonban ingatlanokkal nem sikerült kiváltani a tartozást. Ráadásul az évente fizetendő kötelezettségen túl még egy hozadéka volt a kölcsönnek: ebben az önkormányzati ciklusban végig a Magyar Államkincstár (MÁK) felügyelte Pécs gazdálkodását. A MÁK jelenléte a gyakorlatban rendkívül szigorú engedélyezési eljárást jelentett. A városháza költségvetési és gazdasági osztálya mellett saját irodát kaptak, lényegében minden kiadást ellenjegyeztek és előfordult, hogy még 50-100 ezer forintos tételeket sem engedélyeztek egy-egy városi intézménynek. Hozzájárulás hiányában például eszközbeszerzéseket is máshogy kellett megoldani. A szigorú gazdálkodás meg is hozta az eredményét, Pécs idő előtt – és nem véletlenül az önkormányzati választási kampány utolsó közgyűlésére időzítve – tudta törleszteni az adósságát. 

Az újabb eladósodás megakadályozása érdekében februárban az ellenzéki városvezetés egy olyan határozat fogadott el, ami megtiltja, hogy működési hitelt vehessen fel az önkormányzat, illetve a hozzá tartozó cégek, intézmények. Információink szerint a város egyébként valamilyen formában továbbra is számít a MÁK szakmai segítségére, de ennek a kereteiről még nem született döntés. „Szeretném, ha mindenkinek világos lenne ennek a napirendi pontnak a fontossága. Pécs visszanyerte a szabadságát” – mondta Péterffy Attila rendhagyó, szóbeli kiegészítésében. A határidő előtti törlesztésről szóló előterjesztést egyhangúan hagyta jóvá a közgyűlés, igaz a Tiszta Kezek Frakció nem vett részt a szavazáson. Ráadásul hosszas vita előzte meg döntést: a városházi ellenzék, azaz a Fidesz, a KDNP és az Összefogás Pécsért Egyesület képviselői szerint csupán teátrális kampányfogás volt Péterffy Attila bejelentése. Hozzátették azt is, hogy a kormányzat korábban is segítette a várost például, amikor 2014-ben átvállalták a város 44 milliárd forintos adósságállományát. Ugyanakkor gratuláltak a pécsieknek, hogy lehetővé tették a kölcsön visszafizetését. Tartalmi együttműködés keretében a cikk először a Telexen jelent meg.

„Ebből a 9,5 milliárd forintból épülhettek volna új utak, járdák, játszóterek vagy parkok, lehettek volna belőle jövőbe mutató fejlesztések” – mondta Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere a keddi közgyűlésen a kormányzati kölcsönről, amit a korábbi fideszes városvezetés alatt kellett igénybe venni még 2017-2018-ban. Néhány perccel később a polgármester élő adásban, a városháza ülésterméből el is utalta az utolsó 1,75 milliárd forintos törlesztőrészletet. A performansz itt nézhető meg.

Az előző, fideszes városvezetés idején összesen 9,54 milliárd forintos kormányzati mentőcsomagra volt szüksége Pécsnek, hogy működőképes maradjon a város. A törlesztés még 2019-ben elkezdődött, de a visszatérítendő támogatás nagy részének rendezése már az új, ellenzéki városvezetésre maradt. A független polgármester a fennmaradó 8,5 milliárd forint törlesztésének átütemezését kérte a kormányzattól, amire lehetőséget is kapott a város, azonban ingatlanokkal nem sikerült kiváltani a tartozást. Ráadásul az évente fizetendő kötelezettségen túl még egy hozadéka volt a kölcsönnek: ebben az önkormányzati ciklusban végig a Magyar Államkincstár (MÁK) felügyelte Pécs gazdálkodását.

A MÁK jelenléte a gyakorlatban rendkívül szigorú engedélyezési eljárást jelentett. A városháza költségvetési és gazdasági osztálya mellett saját irodát kaptak, lényegében minden kiadást ellenjegyeztek és előfordult, hogy még 50-100 ezer forintos tételeket sem engedélyeztek egy-egy városi intézménynek. Hozzájárulás hiányában például eszközbeszerzéseket is máshogy kellett megoldani. A szigorú gazdálkodás meg is hozta az eredményét, Pécs idő előtt – és nem véletlenül az önkormányzati választási kampány utolsó közgyűlésére időzítve – tudta törleszteni az adósságát.

Az újabb eladósodás megakadályozása érdekében februárban az ellenzéki városvezetés egy olyan határozat fogadott el, ami megtiltja, hogy működési hitelt vehessen fel az önkormányzat, illetve a hozzá tartozó cégek, intézmények. Információink szerint a város egyébként valamilyen formában továbbra is számít a MÁK szakmai segítségére, de ennek a kereteiről még nem született döntés.

„Szeretném, ha mindenkinek világos lenne ennek a napirendi pontnak a fontossága. Pécs visszanyerte a szabadságát” – mondta Péterffy Attila rendhagyó, szóbeli kiegészítésében. A határidő előtti törlesztésről szóló előterjesztést egyhangúan hagyta jóvá a közgyűlés, igaz a Tiszta Kezek Frakció nem vett részt a szavazáson. Ráadásul hosszas vita előzte meg döntést: a városházi ellenzék, azaz a Fidesz, a KDNP és az Összefogás Pécsért Egyesület képviselői szerint csupán teátrális kampányfogás volt Péterffy Attila bejelentése. Hozzátették azt is, hogy a kormányzat korábban is segítette a várost például, amikor 2014-ben átvállalták a város 44 milliárd forintos adósságállományát. Ugyanakkor gratuláltak a pécsieknek, hogy lehetővé tették a kölcsön visszafizetését.

Tartalmi együttműködés keretében a cikk először a Telexen jelent meg.

 interjú 2024. jún 19. — 5 min read Simonfalvi Ancsa író, olvasó, könyvtáros – Fotó: Kölcsey-Gyurkó Sára Könyvtáros, olvasó és író, akinek családjáról szóló Ali király karácsonyi vacsorája című kötete 2024-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve Díj Elsőkönyves kategóriáját. Ugyanebben az évben jelent meg A csodálatos nagyapó című műve is. A Pécs környékén élő és a Csorba Győző Könyvtárban dolgozó szerző az Ünnepi Könyvhéten is dedikált. A korábbi interjúkból kiderül, hogy Veszprém és Óbuda két meghatározó helyszín volt az életében. Hogyan került Pécsre? Pécsre családi kötődések miatt kerültem, itt született meg az idősebb fiam, Jerkó. Hosszú ideig éltünk Budapesten, az Óbudai Anziksz Magazinnak voltam a szerkesztője, amit nagyon szerettem. A Covid ideje alatt sok időt töltöttünk Pécsen és be kellett látnom, hogy a gyerekeknek ez a környezet sokkal komfortosabb, mint az óbudai lét. Egészen más perspektíva itt kis közösségben és a természetben lenni. Amikor két éve jött a lehetőség, hogy a pécsi Csorba Győző Könyvtárban dolgozhatok, akkor nem kellett hosszasan gondolkodnom. Annak ellenére, hogy az Anziksz Magazint imádtam, ez egy hatalmas lehetőség volt, hogy valami egészen másba fogjak. Amikor az ember egy magazinnak a szerkesztője, az azt jelenti, hogy iszonyatos mennyiségű időt tölt mások szövegeinek olvasásával és javításával, a sajátjaimra pedig egyáltalán nem jutott időm. Akkor csak annyi történt, hogy meséltem a gyerekeknek, de az, hogy én ezeket leírjam és elküldjem valakinek, ez távolinak tűnt. Milyen volt a könyvhéten dedikáló íróként részt venni? Nagyon jó élmény volt egyrészt azért, mert előtte este találkoztunk a Pagony Kiadó standjánál többen is, akik a kiadó szerzői vagyunk és nagyon jó ez a csapat, másrészt persze az eseményen is nagyon pozitív élmény volt ott lenni. A legjobb az volt, hogy jött egy család négy gyerekkel, de ők nem maguknak vitték a könyvet, hanem a nagypapának és neki is kellett dedikálnom a könyvet. Ez nagyon jó érzés volt, de ennél azért még sokkal jobb az, amikor az ember gyerektalálkozókra megy vagy egy osztályhoz. A könyvhétre leginkább a szülők jönnek dedikáltatni és az inkább a felnőtteknek, a szerzőknek és az illusztrátoroknak szól. Viszont amikor a gyerekekkel találkozom, akkor egy-egy ilyen alkalom után nagyon sokszor küldenek rajzokat vagy azt, hogy elkezdték írni a saját meséjüket és az ilyen jellegű visszacsatolások nagyon jók, mert ez megmutatja számomra, mennyire megmozgatta a gyerekek fantáziáját a könyvem. Meg amikor ilyen kérdésekkel előjönnek, hogy a nagyapós mesében van egy olyan történet, amikor felújítanak egy régi kádat, a gyerek beleugrik és a tenger legmélyén találja magát. És a kisgyerek azt kérdezte tőlem, hogy de hogy vesz ott levegőt? Mert az illusztrációban azt látja, hogy nincs rajta oxigénpalack meg semmi. Azzal neki nem volt gondja, hogy egy medence alja a tenger legmélye, de hogy kap levegőt? Ilyenkor mindig kell adni egy trükkös választ. Neki például azt mondtam, hogy ilyen csodák vannak, ha egy medence alja leér a mélytengerbe. Ott már nem kell oxigénpalack, mert a csoda erre is kiterjed. Tehát érdekes, hogy min akadnak fenn a gyerekek és min nem. Van kedvenc története egy ilyen gyerektalálkozóról? Ahol gyerekek vannak, az mindig annyira szuper és mindig van, aki valami jót kérdez, de a legviccesebb az volt, amikor tavaly a veszprémi könyvtárban volt egy könyvbemutató az Ali király karácsonyi vacsorájával és a szüleim beültek, mert ők még mindig ott élnek. És miközben beszélgettem a gyerekekkel, megkérdeztem tőlük, hogy szerintük mi lett a történetbeli csodálatos merőkanállal: vajon eltűnt, ellopták? Mire az egyik kisgyerek azt mondta, hogy lehet, hogy Ali király egyszerűen csak béna és beleejtette a nagy fazékba. A történetben Ali királyt apukámról mintáztam, aki egyébként mesterszakács, a feleségét pedig Ildikónak hívják a mesében, ahogy anyukámat és a nővéremet is. Ez azért maradt így, mert eredetileg ezt tényleg nekik írtam meg a gyerekeknek, viszont a fiaim azt mondták, hogy ők nem maradhatnak Jerkó és Soma, tehát az ő nevük helyett legyen valami más. Ők Radó és Maxi lettek a sztoriban, de a szüleim mondták, hogy nekik megfelel a királyi szerep. Apám ott ült, kábé a kisfiú mellett és az a jelenet, ahogy láttam a megrökönyödést rajta, hogy „Ali király béna?”, hát az nagyon vicces volt! Cukkoltam is vele utána egy ideig. A gyereknek persze fogalma sem volt, hogy ki az a bácsi a sor szélén. Ez is egy példája volt annak, hogy a képzelet és a valóság összeérése nagyon jó pillanatokat tud létrehozni.Volt lehetőségem az interjú előtt beszélgetni a nővérével, aki azt mesélte, hogy esténként ön szórakoztatta őt, a saját kitalált történeteivel. Mikor születtek meg az első saját meséi? Nekem valahogy már egészen pici korom óta nagyon élénk volt a fantáziám. Visszaemlékszem kétéves korombeli történetekre, hogy mondom embereknek. De ez szerintem különben minden gyerekben benne van, hogy így magától gyártja a történeteket és meséli. Van, akit leállítanak, de nekem teret hagytak, hogy meséljek, bármi eszembe jutott. De az, hogy leírjak egy mesét, nem is tudom, mikor volt először. Talán akkor, amikor Jerkó egészen kicsi volt és mondta, hogy szeretne a meséhez rajzolni. A második könyvemben, A csodálatos nagyapóban nyolc történet van és az első történet tizenkét évvel ezelőtti. Előtte is írtam, csak nem feltétlen meséket. Szerintem az, aki ír, mindig ír valamit. Legalábbis én mindig írtam valamit, de az, aminek lett eleje és vége és azt mondtam, hogy ez egy kész dolog, az végül mese lett. Mi vonzotta a mesék világában?Igazából az, hogy annyi történetünk volt a fiaimmal közösen. Talán Jerkó kérdezte egyik alkalommal, hogy ezt miért nem mutatjuk meg másnak, miért csak mi olvassuk? Ezek után küldtem el a Pagony Kiadónak egy-egy mesémet, de hogy miért épp a mese lett a befutó a műfajok közül, nem tudom. Írok más dolgokat is, de ebben nagyon jó benne lenni és engem nagyon szórakoztat a meseírás. Jó érzés írni, de nem akarok vele tanítani semmit. Nagyon fontosak amúgy a segítő könyvek is, sok olyan van, ami szerintem fontos, hogy megjelenik. Egy csomó olyan tabutéma van gyerekkorban is, amit nehéz megbeszélni, tehát kellenek ezek a könyvek, de amit én írok, annak az a célja, hogy szórakoztasson. És ha mégis valami olyat talál benne a gyerek, ami számára elvihető morzsa, annak meg nagyon örülök. Van már tervben harmadik kötet? Nincs olyan harmadik kötet, ami biztosan a nyomdába fog menni. Az Ali királynak soha nem volt tervben folytatása, de egy nagyon aranyos mondat és visszacsatolás volt, amikor egy olvasóm megkérdezte, hogy a következő könyv ugye az Ildi királynőről fog szólni? És akkor elgondolkoztam, hogy lehet, hogy a női főszereplőt meg lehetne táncoltatni ebben a sztoriban. A csodálatos nagyapóban beígértem egy kicsit azzal, hogy a végén írtam, hogy „és jön az őszi szünet”. Azért nyolc ilyen sztorit megírni, ami egy sémával indul, mégis nagyon változatos, – hiszen tényleg a dzsungeltől kezdve, az űrön át, gyakorlatilag mindenhol járnak –, azért erre rá kell készülni, hogy ebből tényleg legyen valami.

Ilyen csodák vannak, ha egy medence alja leér a mélytengerbe – interjú Simonfalvi Ancsa díjnyertes mesekönyvíróval. 

Könyvtáros, olvasó és író, akinek családjáról szóló Ali király karácsonyi vacsorája című kötete 2024-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve Díj Elsőkönyves kategóriáját. Ugyanebben az évben jelent meg A csodálatos nagyapó című műve is. A Pécs környékén élő és a Csorba Győző Könyvtárban dolgozó szerző az Ünnepi Könyvhéten is dedikált.

A korábbi interjúkból kiderül, hogy Veszprém és Óbuda két meghatározó helyszín volt az életében. Hogyan került Pécsre? Pécsre családi kötődések miatt kerültem, itt született meg az idősebb fiam, Jerkó. Hosszú ideig éltünk Budapesten, az Óbudai Anziksz Magazinnak voltam a szerkesztője, amit nagyon szerettem. A Covid ideje alatt sok időt töltöttünk Pécsen és be kellett látnom, hogy a gyerekeknek ez a környezet sokkal komfortosabb, mint az óbudai lét. Egészen más perspektíva itt kis közösségben és a természetben lenni. Amikor két éve jött a lehetőség, hogy a pécsi Csorba Győző Könyvtárban dolgozhatok, akkor nem kellett hosszasan gondolkodnom. Annak ellenére, hogy az Anziksz Magazint imádtam, ez egy hatalmas lehetőség volt, hogy valami egészen másba fogjak. Amikor az ember egy magazinnak a szerkesztője, az azt jelenti, hogy iszonyatos mennyiségű időt tölt mások szövegeinek olvasásával és javításával, a sajátjaimra pedig egyáltalán nem jutott időm. Akkor csak annyi történt, hogy meséltem a gyerekeknek, de az, hogy én ezeket leírjam és elküldjem valakinek, ez távolinak tűnt.

Milyen volt a könyvhéten dedikáló íróként részt venni? Nagyon jó élmény volt egyrészt azért, mert előtte este találkoztunk a Pagony Kiadó standjánál többen is, akik a kiadó szerzői vagyunk és nagyon jó ez a csapat, másrészt persze az eseményen is nagyon pozitív élmény volt ott lenni. A legjobb az volt, hogy jött egy család négy gyerekkel, de ők nem maguknak vitték a könyvet, hanem a nagypapának és neki is kellett dedikálnom a könyvet.

 Ez nagyon jó érzés volt, de ennél azért még sokkal jobb az, amikor az ember gyerektalálkozókra megy vagy egy osztályhoz. A könyvhétre leginkább a szülők jönnek dedikáltatni és az inkább a felnőtteknek, a szerzőknek és az illusztrátoroknak szól.

Viszont amikor a gyerekekkel találkozom, akkor egy-egy ilyen alkalom után nagyon sokszor küldenek rajzokat vagy azt, hogy elkezdték írni a saját meséjüket és az ilyen jellegű visszacsatolások nagyon jók, mert ez megmutatja számomra, mennyire megmozgatta a gyerekek fantáziáját a könyvem.

Meg amikor ilyen kérdésekkel előjönnek, hogy a nagyapós mesében van egy olyan történet, amikor felújítanak egy régi kádat, a gyerek beleugrik és a tenger legmélyén találja magát. És a kisgyerek azt kérdezte tőlem, hogy de hogy vesz ott levegőt? Mert az illusztrációban azt látja, hogy nincs rajta oxigénpalack meg semmi. Azzal neki nem volt gondja, hogy egy medence alja a tenger legmélye, de hogy kap levegőt? Ilyenkor mindig kell adni egy trükkös választ. Neki például azt mondtam, hogy ilyen csodák vannak, ha egy medence alja leér a mélytengerbe. Ott már nem kell oxigénpalack, mert a csoda erre is kiterjed. Tehát érdekes, hogy min akadnak fenn a gyerekek és min nem.

Van kedvenc története egy ilyen gyerektalálkozóról? Ahol gyerekek vannak, az mindig annyira szuper és mindig van, aki valami jót kérdez, de a legviccesebb az volt, amikor tavaly a veszprémi könyvtárban volt egy könyvbemutató az Ali király karácsonyi vacsorájával és a szüleim beültek, mert ők még mindig ott élnek. És miközben beszélgettem a gyerekekkel, megkérdeztem tőlük, hogy szerintük mi lett a történetbeli csodálatos merőkanállal: vajon eltűnt, ellopták? Mire az egyik kisgyerek azt mondta, hogy lehet, hogy Ali király egyszerűen csak béna és beleejtette a nagy fazékba. A történetben Ali királyt apukámról mintáztam, aki egyébként mesterszakács, a feleségét pedig Ildikónak hívják a mesében, ahogy anyukámat és a nővéremet is.

 Ez azért maradt így, mert eredetileg ezt tényleg nekik írtam meg a gyerekeknek, viszont a fiaim azt mondták, hogy ők nem maradhatnak Jerkó és Soma, tehát az ő nevük helyett legyen valami más. Ők Radó és Maxi lettek a sztoriban, de a szüleim mondták, hogy nekik megfelel a királyi szerep. Apám ott ült, kábé a kisfiú mellett és az a jelenet, ahogy láttam a megrökönyödést rajta, hogy „Ali király béna?”, hát az nagyon vicces volt! Cukkoltam is vele utána egy ideig. A gyereknek persze fogalma sem volt, hogy ki az a bácsi a sor szélén. Ez is egy példája volt annak, hogy a képzelet és a valóság összeérése nagyon jó pillanatokat tud létrehozni.

Volt lehetőségem az interjú előtt beszélgetni a nővérével, aki azt mesélte, hogy esténként ön szórakoztatta őt, a saját kitalált történeteivel. Mikor születtek meg az első saját meséi? Nekem valahogy már egészen pici korom óta nagyon élénk volt a fantáziám. Visszaemlékszem kétéves korombeli történetekre, hogy mondom embereknek. De ez szerintem különben minden gyerekben benne van, hogy így magától gyártja a történeteket és meséli. Van, akit leállítanak, de nekem teret hagytak, hogy meséljek, bármi eszembe jutott. De az, hogy leírjak egy mesét, nem is tudom, mikor volt először. Talán akkor, amikor Jerkó egészen kicsi volt és mondta, hogy szeretne a meséhez rajzolni. A második könyvemben, A csodálatos nagyapóban nyolc történet van és az első történet tizenkét évvel ezelőtti. Előtte is írtam, csak nem feltétlen meséket. Szerintem az, aki ír, mindig ír valamit. Legalábbis én mindig írtam valamit, de az, aminek lett eleje és vége és azt mondtam, hogy ez egy kész dolog, az végül mese lett.

Mi vonzotta a mesék világában?Igazából az, hogy annyi történetünk volt a fiaimmal közösen. Talán Jerkó kérdezte egyik alkalommal, hogy ezt miért nem mutatjuk meg másnak, miért csak mi olvassuk? Ezek után küldtem el a Pagony Kiadónak egy-egy mesémet, de hogy miért épp a mese lett a befutó a műfajok közül, nem tudom.

 Írok más dolgokat is, de ebben nagyon jó benne lenni és engem nagyon szórakoztat a meseírás. Jó érzés írni, de nem akarok vele tanítani semmit. Nagyon fontosak amúgy a segítő könyvek is, sok olyan van, ami szerintem fontos, hogy megjelenik. Egy csomó olyan tabutéma van gyerekkorban is, amit nehéz megbeszélni, tehát kellenek ezek a könyvek, de amit én írok, annak az a célja, hogy szórakoztasson. És ha mégis valami olyat talál benne a gyerek, ami számára elvihető morzsa, annak meg nagyon örülök.

Van már tervben harmadik kötet? Nincs olyan harmadik kötet, ami biztosan a nyomdába fog menni. Az Ali királynak soha nem volt tervben folytatása, de egy nagyon aranyos mondat és visszacsatolás volt, amikor egy olvasóm megkérdezte, hogy a következő könyv ugye az Ildi királynőről fog szólni? És akkor elgondolkoztam, hogy lehet, hogy a női főszereplőt meg lehetne táncoltatni ebben a sztoriban. A csodálatos nagyapóban beígértem egy kicsit azzal, hogy a végén írtam, hogy „és jön az őszi szünet”. Azért nyolc ilyen sztorit megírni, ami egy sémával indul, mégis nagyon változatos, – hiszen tényleg a dzsungeltől kezdve, az űrön át, gyakorlatilag mindenhol járnak –, azért erre rá kell készülni, hogy ebből tényleg legyen valami.

 pont 2024. júl 17. — 4 min read Teltházas fórum a bicsérdi beruházási célterületről a Pécsi Vasutas Művelődési Házban a Mindenki Pécsért Egyesület és a Pécs Most Egyesület szervezésében – Fotó: Gűth Ervin / Telex Hivatalosan még mindig semmilyen konkrétumot nem lehet tudni arról a gigantikus beruházási célterületről, amit egy évvel ezelőtt jelölt ki a kormány Pécs mellett. Aggódó ellenzéki politikusok újabb fórumot szerveztek a témában, ugyanis egy június végén megjelent kormányhatározat egyedi beépítési szabályokat állapított meg a célterületre. A jó minőségű szántóföldekből így ipari park lehet, az átminősítéssel járó feladatokkal a baranyai főispánt, azaz a kormányhivatalt bízta meg a kormány. A termőföldveszteség azonban csak az egyik aggodalom: Pécs és a környék vízbázisára is hatással lehet egy esetleges beruházás. Mindezt pedig lényegében az érintettek vagyis a helyi társadalom, önkormányzatok megkérdezése nélkül viszi végig a kormányzat. A kedd esti fórumon három ellenzéki országgyűlési képviselő, Mellár Tamás, Tordai Bence és Keresztes László Lóránt több jelenlegi és nemrég megválasztott pécsi közgyűlési képviselő mellett a város gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere vett részt, és több civil szólalt fel. Azonban a fórumot mégiscsak az tette abszurddá, hogy a kormányzat, az illetékes szervek részéről senki nem tett eleget a szervezők meghívásának.Keresztes László Lóránt (LMP) az elmúlt egy évben többször próbálta kideríteni, hogy pontosan mi is a célja a kormányzatnak a Pécs határában, de közigazgatási szempontból három szomszédos településhez (Bicsérd, Kővágótöttös, Kővágószőlős) tartozó szántóföldekkel. Szijjártó Péter külügyminiszter és Menczer Tamás külügyi államtitkár többször is nyilatkozott arról, hogy Pécs mellett nem akkumulátoripari beruházásról tárgyalnak érdeklődő befektetőkkel.A kormánypárti médiában elterjedt, hogy a kínai Great Wall Motors jelenthet be újabb európai gyárat ide, de az erről szóló cikkeket – a VSquare információi szerint a Karmelitából érkező utasításra – nem sokkal később eltüntették. Nem sokkal a keddi fórum előtt az egyik Fidesz-közeli lapban újabb cikk jelent meg, ami csak a korábban is ismert információkat ismétli: a Nemzeti Befektetési Ügynökség nem folytat olyan tárgyalást, amely akkumulátor, vagy annak összetevőjének gyártására, vagy újrahasznosítására vonatkozna.A fórum résztvevőit azonban nem sikerült megnyugtatni. Továbbra is a tájékoztatás hiányát kérik számon a két baranyai fideszes képviselőn, Hoppál Péteren és Nagy Csabán, ugyanis a kormányzat rendszeresen rájuk hivatkozik, mint a helyi társadalom kapcsolattartóira, akikkel az egyeztetések folynak. A fórumon az is elhangzott, hogy a kormánypárti képviselők titkolóznak, maszatolnak az ügyben.Ruzsa Csaba, Pécs gazdasági alpolgármestere arról beszélt, hogy Pécsen lenne alkalmas ipari terület a gazdasági fejlesztésekhez, ezért is vásárolták meg a város keleti részében egy volt laktanya 23 hektáros részét, amit kormányzati együttműködéssel növelni lehetne. Kiemelte, hogy a bicsérdi beruházási célterülettel kapcsolatos hivatali folyamatokra az önkormányzati tulajdonú Tettye Forrásházon keresztül rá fognak látni, ugyanis a város ivóvízbázisa itt található. Ráadásul aktívan, azaz néhány havonta próbálnak információkat szerezni a kormánytól az ügyben – mindhiába.A bicsérdi Arany-Mező Zrt. nagyjából 200 hektáron érintett, azaz a részvényesek ekkora területtől vehetnek búcsút. A cég igazgatóságának elnöke, Berki Gyula és Jónás István, igazgatósági tag is felszólalt. Az elmúlt évtizedekben – kormányzati segítséggel – hatalmas fejlesztéseknek köszönhetően a körkörös gazdaságra álltak át, a cég jól működik, nagyjából 100 családnak ad biztos megélhetést. A területek esetleges kisajátítása ezt ellehetetleníti. Jónás szerint nem elég csak várni a kész tényekre, civil kezdeményezéssel próbálnak ellenállni az érintettek.Jónás István, igazgatósági tag (Arany-Mező Zrt.) – Fotó: Gűth Ervin A fórumon az is felmerült, hogy a gödi és a győrszentiváni példákból okulva, az ottani tapasztalatokat felhasználva próbálják a helyiek feje fölött meghozott döntéseket jogi és politikai eszközökkel megakadályozni.A témában megkerestük Hoppál Pétert és Nagy Csabát, azt tudakolva, hogy milyen beruházás várható Pécs mellett, illetve milyen módon adnak tájékoztatást a lakosságnak a beruházásról és annak várható környezeti hatásairól? Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.Tartalmi együttműködés keretében a cikk eredetileg a Telexen jelent meg.

Több száz hektár termőföldből ipari terület lesz Pécs mellett, a fideszes képviselők maszatolnak. 

Hivatalosan még mindig semmilyen konkrétumot nem lehet tudni arról a gigantikus beruházási célterületről, amit egy évvel ezelőtt jelölt ki a kormány Pécs mellett. Aggódó ellenzéki politikusok újabb fórumot szerveztek a témában, ugyanis egy június végén megjelent kormányhatározat egyedi beépítési szabályokat állapított meg a célterületre. A jó minőségű szántóföldekből így ipari park lehet, az átminősítéssel járó feladatokkal a baranyai főispánt, azaz a kormányhivatalt bízta meg a kormány. A termőföldveszteség azonban csak az egyik aggodalom: Pécs és a környék vízbázisára is hatással lehet egy esetleges beruházás. Mindezt pedig lényegében az érintettek vagyis a helyi társadalom, önkormányzatok megkérdezése nélkül viszi végig a kormányzat.

A kedd esti fórumon három ellenzéki országgyűlési képviselő, Mellár Tamás, Tordai Bence és Keresztes László Lóránt több jelenlegi és nemrég megválasztott pécsi közgyűlési képviselő mellett a város gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere vett részt, és több civil szólalt fel. Azonban a fórumot mégiscsak az tette abszurddá, hogy a kormányzat, az illetékes szervek részéről senki nem tett eleget a szervezők meghívásának.

Keresztes László Lóránt (LMP) az elmúlt egy évben többször próbálta kideríteni, hogy pontosan mi is a célja a kormányzatnak a Pécs határában, de közigazgatási szempontból három szomszédos településhez (Bicsérd, Kővágótöttös, Kővágószőlős) tartozó szántóföldekkel. Szijjártó Péter külügyminiszter és Menczer Tamás külügyi államtitkár többször is nyilatkozott arról, hogy Pécs mellett nem akkumulátoripari beruházásról tárgyalnak érdeklődő befektetőkkel.

A kormánypárti médiában elterjedt, hogy a kínai Great Wall Motors jelenthet be újabb európai gyárat ide, de az erről szóló cikkeket – a VSquare információi szerint a Karmelitából érkező utasításra – nem sokkal később eltüntették.

 Nem sokkal a keddi fórum előtt az egyik Fidesz-közeli lapban újabb cikk jelent meg, ami csak a korábban is ismert információkat ismétli: a Nemzeti Befektetési Ügynökség nem folytat olyan tárgyalást, amely akkumulátor, vagy annak összetevőjének gyártására, vagy újrahasznosítására vonatkozna.

A fórum résztvevőit azonban nem sikerült megnyugtatni. Továbbra is a tájékoztatás hiányát kérik számon a két baranyai fideszes képviselőn, Hoppál Péteren és Nagy Csabán, ugyanis a kormányzat rendszeresen rájuk hivatkozik, mint a helyi társadalom kapcsolattartóira, akikkel az egyeztetések folynak. A fórumon az is elhangzott, hogy a kormánypárti képviselők titkolóznak, maszatolnak az ügyben.

Ruzsa Csaba, Pécs gazdasági alpolgármestere arról beszélt, hogy Pécsen lenne alkalmas ipari terület a gazdasági fejlesztésekhez, ezért is vásárolták meg a város keleti részében egy volt laktanya 23 hektáros részét, amit kormányzati együttműködéssel növelni lehetne. Kiemelte, hogy a bicsérdi beruházási célterülettel kapcsolatos hivatali folyamatokra az önkormányzati tulajdonú Tettye Forrásházon keresztül rá fognak látni, ugyanis a város ivóvízbázisa itt található. Ráadásul aktívan, azaz néhány havonta próbálnak információkat szerezni a kormánytól az ügyben – mindhiába.

A bicsérdi Arany-Mező Zrt. nagyjából 200 hektáron érintett, azaz a részvényesek ekkora területtől vehetnek búcsút. A cég igazgatóságának elnöke, Berki Gyula és Jónás István, igazgatósági tag is felszólalt. Az elmúlt évtizedekben – kormányzati segítséggel – hatalmas fejlesztéseknek köszönhetően a körkörös gazdaságra álltak át, a cég jól működik, nagyjából 100 családnak ad biztos megélhetést. A területek esetleges kisajátítása ezt ellehetetleníti. Jónás szerint nem elég csak várni a kész tényekre, civil kezdeményezéssel próbálnak ellenállni az érintettek.

A fórumon az is felmerült, hogy a gödi és a győrszentiváni példákból okulva, az ottani tapasztalatokat felhasználva próbálják a helyiek feje fölött meghozott döntéseket jogi és politikai eszközökkel megakadályozni.

A témában megkerestük Hoppál Pétert és Nagy Csabát, azt tudakolva, hogy milyen beruházás várható Pécs mellett, illetve milyen módon adnak tájékoztatást a lakosságnak a beruházásról és annak várható környezeti hatásairól? Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Tartalmi együttműködés keretében a cikk eredetileg a Telexen jelent meg.

 pont 2024. júl 6. — 4 min read Közösségi kert a Király utcában – Fotó: Ruprech Judit Tavaly októberben kezdődött meg a Palatinus Hotel felújítása, amely a Zöld Folt Közösségi Kert egy részét is érinti, így azt építkezési területté nyilvánították. Erre hivatkozva idén nem hosszabbította meg a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. a 2018 óta működő szervezet szerződését. A mind fenntarthatóság, mind közösségépítés szempontjából különleges kert körül kialakult helyzetről egy egyesületi tag értesített minket. A témában megkérdeztük a szervezet két tagját, valamint felkerestük a Vagyonhasznosító Zrt.-t és a Palatinus Hotelt is. A Palatinus Hotel felújítása a Király utca 7. szám alatti kerti ingatlant olyan módon érinti, hogy a faltól számított nagyjából két méteres szélességben állvány foglal helyet. Emiatt a szervezet a Pécsi Vagyonhasznosítóval (PVH) és az építkezés vezetőjével októberben arra a döntésre jutott, hogy a negyven szabadföldi parcellának a tizedét ideiglenesen használaton kívül helyezik. „Mi egy korábbi e-mailben megerősítettük, hogy nem szándékunk a károkozás és értelemszerűen csökkentett üzemmódban vagyunk, redukáljuk a kint tartózkodás időt, mert ennek mi is érezzük a felelősségét. Nem napközben próbálunk kijárni, hanem inkább az esti órákban, amikor az építkezés már jóval kevésbé aktív. Már itt van lassan július eleje és az építkezés idáig is működött konfliktusmentesen. Egyeztettünk azóta már az építés vezetőjével is és ő alapvetően nem látott kivetnivalót a kert működésében” – mesélte Hajba Gergő egykori alapító, aki jelenleg is aktív tagja a közösségnek.A PVH, a terület tulajdonosa az építkezésre hivatkozva aztán idén már nem is hosszabbította meg a szervezet haszonkölcsön-szerződését, de csak júniusban szólította fel költözésre a szervezetet. Azóta azonban egyezség jött létre az érintettek között. A közösségi kert egyik alapítója, Hajba Gergő július 2-án tárgyalt a PVH igazgatójával, Jedlicska Zsófia Melindával és Zag Gábor alpolgármesterrel. Az az eredmény született, hogy a közösségi kert a Szabadság utca 58. alatt álló telekre költözhet. Ideiglenes bezárás helyett kellett más megoldásAz ügyben felkerestük a Palatinus Hotelt is és azt a választ kaptuk, hogy a közösségi kert nyugati oldalán végigfutó rossz állapotú vegyeskő támfalat és az egyik épületnek a szálloda falához csatlakozó részét szükséges elbontani. Ezt azzal indokolták, hogy a Király utca 7. szám alatt álló ingatlan állagvédelmének sokéves hiánya, az udvari épületrészek elhanyagolt állapota és a csapadékvíz-elvezetés megoldatlansága miatt a szálloda telekhatáron álló falainak alagsori és földszinti részein hosszú évek óta folyamatos beázás tapasztalható. Feltételezésük, hogy az udvarban az ehhez szükséges munkavégzés legalább időszakosan ellehetetleníti a kert működését, ugyanis építési területként oda külsős személyek beengedése veszélyes lenne. Azonban „az építkezés dolgozói és vezetői, vagy a beruházó között a közösségi kert egyesületével semmilyen konfliktus nem volt, kizárólag az ingatlan tulajdonosaival egyeztettünk azon műszaki kérdésekről, melyek megnyugtatóan rendezik a Palatinus Szálloda állagvédelmét a jövőben” – tették hozzá. A Széchényi tértől egy percre – Fotó: Illusztráció/Google MapsA PVH munkatársától a szerződés meghosszabbításáról, az egyesület jelenlegi területen tovább tartózkodásáról és ennek kizáró okairól szóló kérdéseinkre csupán múlt héten még csak egy egymondatos választ kaptunk, miszerint „a szerződéskötésre az építkezés miatt nem kerülhetett sor, az egyeztetés az érintettekkel és a megoldás keresése folyamatban van”. Mindenesetre érdekes, hogy az október óta tartó szállodafelújítás mellett a közösségi kert működése csupán nyolc hónappal később vált olyan súlyos problémává, hogy az egyesületnek lényegében azonnali hatállyal kell véglegesen új helyet keresni – és nem csak ideiglenesen.Költözik a Király utca zöld foltjaA Zöld Folt Közösségi Kert 2018 óta működik a Király utca 7. szám alatt. A szociológus hallgatókból álló egykori alapítók az önkormányzat és a vagyonhasznosító közbenjárásával kapták meg művelésre a 400 m² alapterületű telket. Azonban, ahogy azt korábbi cikkünkben is írtuk, a megfelelő terület megtalálása sem volt egyszerű. A tervek szerint a Park Mozi betonrengetegének feltörésével jött volna létre 2017 tavaszán a közösségi kert, azonban az egyezségtől az akkori önkormányzat visszalépett.Rendezvények helyszíne is volt a közösségi kert – Fotó: Ruprech JuditA hatodik éve működő, jelenleg 36 fős szervezet különleges szerepet tölt be a város életében. A bárki számára szabadon hozzáférhető parcellákkal lehetőséget nyújtanak kertészkedésre és saját zöldségek, valamint fűszernövények termesztésére azok számára, akiknek erre más módon nem lenne lehetősége. Emellett a szervezet számos városi programnak is otthont adott az utóbbi években. A koronavírus időszakában a pécsi slam poetry klubjait tartották itt, azóta pedig helyszínéül szolgált többek között elektronikus zenei rendezvényeknek, irodalomterápiás műhelyeknek, filmvetítéseknek, díjátadónak, versfelolvasó esteknek, kiállításmegnyitóknak és nyári egyetemi programoknak egyaránt. A kertészeti szezon közepén zajló költöztetés során az egyesület nem mindent tud majd megmenteni. A paradicsom, a paprika és a perui földicseresznye mind odavesznek majd. Azonban költöztethetőek a hagymás virágok, amik nagyrészt dísznövények. Ilyen a jácint, a nárcisz, a medvehagyma és a gyöngyvirág. Ezeken kívül szamóca palántákat, konténeres plumériát, egy mirtuszt, egy facsemetét és egy meggyfát is át tudnak majd vinni az új telekre. Egyes növényeket magfogással tudják megmenteni, mint a parlagi liget szépét. Az új telekre költözés határidejét nem tudják még, arról jövő héten egyeztetnek a PVH munkatársával. Azonban a költözés bármikor is történjen meg a nyár folyamán, nem lesz egyszerű feladat, így az egyesület minden lelkes segítő jelentkezését szívesen fogadja.

A Palatinus felújítása miatt veszélybe került a Zöld Folt, költözés mentheti meg a belvárosi közösségi kertet. 

Tavaly októberben kezdődött meg a Palatinus Hotel felújítása, amely a Zöld Folt Közösségi Kert egy részét is érinti, így azt építkezési területté nyilvánították. Erre hivatkozva idén nem hosszabbította meg a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. a 2018 óta működő szervezet szerződését. A mind fenntarthatóság, mind közösségépítés szempontjából különleges kert körül kialakult helyzetről egy egyesületi tag értesített minket. A témában megkérdeztük a szervezet két tagját, valamint felkerestük a Vagyonhasznosító Zrt.-t és a Palatinus Hotelt is.

A Palatinus Hotel felújítása a Király utca 7. szám alatti kerti ingatlant olyan módon érinti, hogy a faltól számított nagyjából két méteres szélességben állvány foglal helyet. Emiatt a szervezet a Pécsi Vagyonhasznosítóval (PVH) és az építkezés vezetőjével októberben arra a döntésre jutott, hogy a negyven szabadföldi parcellának a tizedét ideiglenesen használaton kívül helyezik.

„Mi egy korábbi e-mailben megerősítettük, hogy nem szándékunk a károkozás és értelemszerűen csökkentett üzemmódban vagyunk, redukáljuk a kint tartózkodás időt, mert ennek mi is érezzük a felelősségét. Nem napközben próbálunk kijárni, hanem inkább az esti órákban, amikor az építkezés már jóval kevésbé aktív. Már itt van lassan július eleje és az építkezés idáig is működött konfliktusmentesen. Egyeztettünk azóta már az építés vezetőjével is és ő alapvetően nem látott kivetnivalót a kert működésében” – mesélte Hajba Gergő egykori alapító, aki jelenleg is aktív tagja a közösségnek.

A PVH, a terület tulajdonosa az építkezésre hivatkozva aztán idén már nem is hosszabbította meg a szervezet haszonkölcsön-szerződését, de csak júniusban szólította fel költözésre a szervezetet. Azóta azonban egyezség jött létre az érintettek között. A közösségi kert egyik alapítója, Hajba Gergő július 2-án tárgyalt a PVH igazgatójával, Jedlicska Zsófia Melindával és Zag Gábor alpolgármesterrel.

 Az az eredmény született, hogy a közösségi kert a Szabadság utca 58. alatt álló telekre költözhet.

Ideiglenes bezárás helyett kellett más megoldás.

Az ügyben felkerestük a Palatinus Hotelt is és azt a választ kaptuk, hogy a közösségi kert nyugati oldalán végigfutó rossz állapotú vegyeskő támfalat és az egyik épületnek a szálloda falához csatlakozó részét szükséges elbontani. Ezt azzal indokolták, hogy a Király utca 7. szám alatt álló ingatlan állagvédelmének sokéves hiánya, az udvari épületrészek elhanyagolt állapota és a csapadékvíz-elvezetés megoldatlansága miatt a szálloda telekhatáron álló falainak alagsori és földszinti részein hosszú évek óta folyamatos beázás tapasztalható. Feltételezésük, hogy az udvarban az ehhez szükséges munkavégzés legalább időszakosan ellehetetleníti a kert működését, ugyanis építési területként oda külsős személyek beengedése veszélyes lenne. Azonban „az építkezés dolgozói és vezetői, vagy a beruházó között a közösségi kert egyesületével semmilyen konfliktus nem volt, kizárólag az ingatlan tulajdonosaival egyeztettünk azon műszaki kérdésekről, melyek megnyugtatóan rendezik a Palatinus Szálloda állagvédelmét a jövőben” – tették hozzá.

A PVH munkatársától a szerződés meghosszabbításáról, az egyesület jelenlegi területen tovább tartózkodásáról és ennek kizáró okairól szóló kérdéseinkre csupán múlt héten még csak egy egymondatos választ kaptunk, miszerint „a szerződéskötésre az építkezés miatt nem kerülhetett sor, az egyeztetés az érintettekkel és a megoldás keresése folyamatban van”.

Mindenesetre érdekes, hogy az október óta tartó szállodafelújítás mellett a közösségi kert működése csupán nyolc hónappal később vált olyan súlyos problémává, hogy az egyesületnek lényegében azonnali hatállyal kell véglegesen új helyet keresni – és nem csak ideiglenesen.

A Zöld Folt Közösségi Kert 2018 óta működik a Király utca 7. szám alatt.

 A szociológus hallgatókból álló egykori alapítók az önkormányzat és a vagyonhasznosító közbenjárásával kapták meg művelésre a 400 m² alapterületű telket. Azonban, ahogy azt korábbi cikkünkben is írtuk, a megfelelő terület megtalálása sem volt egyszerű. A tervek szerint a Park Mozi betonrengetegének feltörésével jött volna létre 2017 tavaszán a közösségi kert, azonban az egyezségtől az akkori önkormányzat visszalépett.

A hatodik éve működő, jelenleg 36 fős szervezet különleges szerepet tölt be a város életében. A bárki számára szabadon hozzáférhető parcellákkal lehetőséget nyújtanak kertészkedésre és saját zöldségek, valamint fűszernövények termesztésére azok számára, akiknek erre más módon nem lenne lehetősége. Emellett a szervezet számos városi programnak is otthont adott az utóbbi években. A koronavírus időszakában a pécsi slam poetry klubjait tartották itt, azóta pedig helyszínéül szolgált többek között elektronikus zenei rendezvényeknek, irodalomterápiás műhelyeknek, filmvetítéseknek, díjátadónak, versfelolvasó esteknek, kiállításmegnyitóknak és nyári egyetemi programoknak egyaránt.

A kertészeti szezon közepén zajló költöztetés során az egyesület nem mindent tud majd megmenteni. A paradicsom, a paprika és a perui földicseresznye mind odavesznek majd. Azonban költöztethetőek a hagymás virágok, amik nagyrészt dísznövények. Ilyen a jácint, a nárcisz, a medvehagyma és a gyöngyvirág. Ezeken kívül szamóca palántákat, konténeres plumériát, egy mirtuszt, egy facsemetét és egy meggyfát is át tudnak majd vinni az új telekre. Egyes növényeket magfogással tudják megmenteni, mint a parlagi liget szépét.

Az új telekre költözés határidejét nem tudják még, arról jövő héten egyeztetnek a PVH munkatársával. Azonban a költözés bármikor is történjen meg a nyár folyamán, nem lesz egyszerű feladat, így az egyesület minden lelkes segítő jelentkezését szívesen fogadja.

 pont 2024. máj 23. — 7 min read Automata mérőállomás a Szabadság utcában – Fotó: Gűth Ervin Európai viszonylatban középmezőnyben, a 14. helyen áll Magyarország az ipari légszennyezés okozta költségek tekintetében. A visontai MVM Mátra erőmű a legnagyobb kibocsátó, amelynek bezárása évek óta napirenden van, Baranyában pedig a Pannon Hőerőmű okozza a legnagyobb szén-dioxid-terhelést. Pécsen viszont ennél is sürgetőbb problémát jelent, hogy a város a négy legszennyezettebb magyar régió egyikében található, ahol a szálló por egészségkárosító hatása olyan súlyossá vált, hogy különböző szervezetek is összefogtak a helyzet súlyosságának feltérképezéséért. „Az országos levegőminőség európai összehasonlításban a szennyezettebbek közé tartozik még úgy is, hogy az elmúlt 25 évben nagyot csökkent a kibocsátás az ipari létesítmények tömeges bezárása miatt, a rendszerváltás után. Négy régióban a legszennyezettebb a levegő: Budapest, Miskolc és környéke, Sajó-völgye, valamint Pécs és környéke” – nyilatkozta megkeresésünkre Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője. A CORRECTIVE.Europe németországi oknyomozó újságíró szervezet európai hálózatával együttműködve jutottunk hozzá a Magyarország kibocsátásáról szóló, strukturált és hivatalos adatokhoz. Ezeket felhasználva néztük meg a pécsi, baranyai helyzetet. A légszennyezés áraAz ipari termelés jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az ebből adódó költségek 80 százalékáért három iparág felelős: az energiaipar, az ipari állattenyésztés, valamint a fémgyártás- és feldolgozás. Ezek együttesen közel 3 milliárd euróba kerültek 2021-ben Magyarországnak, ami megközelítőleg 1000 milliárd forint. A számítás figyelembe veszi a légszennyezés okozta korai halálozást, a betegségeket és az ökoszisztémának okozott károkat is. A légszennyezés okozta extra költségek közel 60 százalékáért az energiaszektor felelős, az ipari méretű állattenyésztés és a fémgyártás pedig a kiadások 25 százalékát adja. A tíz legnagyobb hazai egészségügyi és környezeti költséggel járó ipari létesítmény közül öt az energiaszektorhoz tartozik. 2007 és 2022 között a tíz legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó magyar ipari létesítmény fele hőerőmű volt és ezek adták az összes kibocsátás 65 százalékát. Ezek közül – nem meglepő módon – első a visontai MVM Mátra erőmű, amely társadalmi szinten csak 2021-ben közel 800 millió euróba került (kb. 300 milliárd forint) az Európai Bizottság számítása szerint. A második helyen az ISD Dunaferr dunaújvárosi vasműve található, több mint 300 millió euróval (kb. 120 milliárd forint), míg a sorban harmadikként a MOL Csoport százhalombattai finomítója szerepel, valamivel több mint 200 millió euró (kb. 80 milliárd forint) értékkel.Kettőnél jelentősen csökkent, egynél viszont jelentősen növekedett a légszennyezés mértéke a három legnagyobb Baranya megyei kibocsátónál. Ezek a pécsi Pannon Hőerőmű Kft., a beremendi Duna-Dráva Cement Kft. és a királyegyházai Holcim Magyarország Kft. A Pannon Hőerőmű Zrt.-nek a szén-dioxid kibocsátása a 2007-es adathoz képest, 2022-re majdnem a felére csökkent. Azonban ehhez hozzáadódik, hogy a vele egy cégcsoportban lévő Pannon-Hő Kft. is a lista elején, a negyedik helyen áll. A Duna-Dráva Cement Kft.-nél hasonló tendencia figyelhető meg, mint a Pannon Hőerőműnél: az első, 2007-ben mért 692 millió kilogrammos adathoz képest harmadával csökkent 2022-re az éves kibocsátása. A Baranya megyei lista harmadik helyén a Holcim Magyarország Kft. áll, amelynek a legkorábbi 2012-es adathoz képest közel negyven százalékkal nőtt 2022-re az éves szén-dioxid-kibocsátása.Felkerestük mind a három vállalatot, akik közül csak a Holcim Magyarország Kft. válaszolt kérdéseinkre. (Ha a másik kettő is reagál, akkor arról beszámolunk.) A cég szerint Holcim szén-dioxid kibocsátása a kezdetek óta a megengedett határérték alatt van. Stratégiai célként tűzték ki, hogy 2040-re teljesen karbonsemlegessé váljanak. Az elmúlt években több mint 4,5 milliárd forint értékben valósítottak meg környezetvédelmi beruházásokat, amelyek miatt ma már 90%-ban ki tudják váltani a fosszilis tüzelőanyagokat alternatív tüzelőanyagokkal. A folyamatosan mért kibocsátási értékeik napi átlagát a honlapukon lehet követni. A táblázatban felsorolt szennyező anyagok éves átlagban nem haladják meg az egészségügyi határértéket. A hulladékégetés a legnagyobb probléma Mindezek ellenére nem az ipar, az energiaipar és a mezőgazdaság a fő szennyező Magyarországon, hanem a lakossági fűtés, valamint – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kimutatásai szerint – jelentősen hozzájárul a környezeti terheléshez a közlekedés is.A kép generatív mesterséges intelligencia (Adobe Firefly) segítségével készült illusztráció „Az otthonok több mint 40 százaléka szilárd tüzelőanyagot használ, amely nem mindig jó minőségű. A kályhák sem hatékonyak, a házak szigetelése pedig nem teszi lehetővé, hogy viszonylag kis mennyiségű tüzelőanyag elégetésével megfelelő hőfokra melegedjen a lakás, így óriásiak a kiadások és extra nagy a kibocsátás. Azonban a legnagyobb kárt az okozza, hogy az otthonok egy részében hulladékot is égetnek, ez pedig nagyon egészségtelen. Ablakkeret, bútor, kerékgumi, textilek, PET palack, minden ég a kályhákban, aminek füstje akár ezerszer mérgezőbb a tiszta fa elégetésénél keletkező kibocsátásnál – mondta Szegő Judit. A Levegő Munkacsoport összefoglalója alapján a hulladékégetés során keletkező mérgező anyagok rákot, szívinfarktust, agyvérzést, impotenciát és magzati genetikai károsodást is okozhatnak, egyetlen hulladékot égető háztartás is kilométeres körzetben szennyezheti a levegőt. A jogsértőnek minősülő tevékenység pedig maximum 300 ezer forint bírsággal sújtható. A hulladék égetésnek gyakran anyagi okai vannak, ugyanis egy köbméter tűzifa átlagosan több tízezer forintba kerül. Az Eurostat 2022-es adatai alapján pedig a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország az EU húsz legszegényebb régiója közé tartozik. Az illegális hulladékégetés mellett hasonlóan nagy probléma a legszennyezettebb térségekben, így Pécsen is a nitrogén-dioxid és a szálló por egészségre gyakorolt romboló hatása. A nitrogén-oxidok a járművek kipufogógázából, gáztüzelésből és dohányzás melléktermékeként juthatnak a légkörbe. Vizsgálatok támasztották alá, hogy tartós nitrogén-dioxid koncentráció esetén megnő az alsó légúti megbetegedések gyakorisága, valamint hosszú ideig tartó dízel-kipufogógáz kitettség mellett 40 százalékos növekedést találtak a tüdőrák kockázatában. A szálló por kialakulásában is nagy szerepe van az autós közlekedésnek, amelynek szemcséi ha nem érik el a 10 mikrométer nagyságot, képesek bejutni a tüdőbe és komoly egészségügyi problémákat okozni. A szálló port összefüggésbe hozzák a szív- és tüdőbetegségekkel és az ezekből fakadó elhalálozással is.„Habár a szálló por kialakulásához a lakossági fűtés is hozzájárul a téli időszakban, azonban ez főképp közlekedési eredetű légszennyezés. A dízel autók kipufogógáza tartalmaz jelentős mennyiségű finom port, illetve az autógumik súrlódnak haladás közben és ezzel felverik a port, növelve ezzel a szálló por mennyiségét. Ami probléma Pécsett és az egész országban, hogy évről évre folyamatosan nő a gépjárművek, így a dízelautók száma és azok átlagéletkora, ami a szálló por mennyiségét is növeli” – mondta Mindum Károly, a pécsi ZÖFI, vagyis a Zöld Fiatalok Egyesületének tagja. Magyarországgal szemben 2021-ben kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság, a szálló por határértéket átlépő, tartós koncentrációja miatt, mert 2005-től Budapest térségében és a Sajó-völgyében, 2011-től pedig Pécs térségében volt magasabb a határérték a megengedettnél, és ez a helyzet mindhárom régióban fent maradt egészen 2017-ig. Azonban a jogsértés nem csak a határérték túllépése miatt állt fenn, hanem azért is, mert a kormány nem tette meg a szükséges lépéseket a légszennyezés csökkentésére. Közösségi összefogással a helyi mérésekért A ZÖFI a Mindenki Pécsért Egyesület támogatásával öt folyamatosan üzemelő pormérő műszert szerzett be és helyezett el azokban a városrészekben, ahol nincs mérőállomás, így az ott élők is tájékozódhatnak a lakókörnyezetünk porterhelési adatairól. Pécsen – az országos mérőhálózat részeként – csak három automata mérőállomás működik. Ezeket jelenleg a HungaroMet Nonprofit Zrt. üzemelteti. Emellett pedig a Levegő Munkacsoporttal együttműködve indítottak nitrogén-dioxid mérést, amellyel a legszennyezőbb autók kibocsátásának mértékét vizsgálják. Azt a feltételezést szeretnék alátámasztani, hogy a város útjain közlekedő autók mindössze 10 százaléka okozza a közlekedési eredetű légszennyezés akár 80 százalékát. A felmérés keretén belül öt különböző helyszínen helyeznek el idén két alkalommal mérő fiolákat, hogy kiderítsék, miképpen terjed a szennyezés. Ehhez közvetlenül az út mellett és a kibocsátás helyszínétől távolabb végeznek kontrollméréseket. A vizsgálatokat olyan, a közlekedés által kiemelten terhelt területeken végzik, amelyekről mérések hiányában eddig nem születtek adatok. „Azért fontos felhívni a lakosság figyelmét ezekre az egészségkárosító hatásokra, mert enélkül nagyon nehéz lesz forgalomcsillapító intézkedéseket tenni. Mindenki kényelmes addig, amíg nem nézi ennek a káros hatását és addig nem is fog lemondani az autóról” – mondta Mindum Károly. „Én most egymásnak ellentmondó városi döntéseket látok Pécsen. Egyrészt azt, hogy az alternatív közlekedési eszközök valamiféle támogatást élveznek, ami mindenképp hasznos. Azonban a város nem mer vagy nem akar olyan intézkedéseket hozni, amelyek a forgalomkorlátozás irányába hatnak. Ma még mindig azon versengenek a politikai pártok, hogy ki építene több parkolóhelyet a városban. Az nem tartható, hogy a város közterületeinek egyre nagyobb részét foglalják el az autók, gyakran a zöldterületek kárára. Ezek a közterületek mindenkié, gyalogosoké is és kerékpárosoké is.”Szegő Judit a nitrogén-dioxid mérésről elmondta, céljuk, hogy a kapott eredmények tükrében a döntéshozókat felszólítsák: a kiemelkedően forgalmas és szennyezett területeken folytassák a folyamatos méréseket, ugyanis erre az európai jogszabály kötelezi a tagországokat. Magyarországon jelenleg csupán 61 mérőállomás van az egész ország területén, ezek drágasága, valamint a szakemberek hiánya miatt. Ez a szám többek között azért számít alacsonynak, mert a levegő minősége 20 méterenként változhat és a közlekedési forrásból származó légszennyezés különösen gyorsan módosul, ahogy távolodik a kibocsátási helytől. A munkacsoport szeretné elérni, hogy a külföldi jó példák itthon is bevett gyakorlatokká váljanak, mint például a kimagaslóan szennyezett területek folyamatos figyelése és az adatok tükrében az ezeken a helyeken történő forgalomcsökkentés. Szerző: Kapás Réka💡Ez a cikk a Mecseki Müzli és egy helyi újságírással foglalkozó hálózat a CORRECTIV.Europe együttműködésének eredménye. A projektben – Európa-szerte, helyi szerkesztőségekkel közösen – adatalapú és oknyomozó kutatások készülnek. A CORRECTIV.Europe a CORRECTIV nonprofit oknyomozó szerkesztőség része, ami támogatásokból működik. Bővebb információ a correctiv.org/en/europe/ oldalon található.

Európai szinten is lehangolóak Pécs légszennyezettségi mutatói – és erről nem az ipar tehet. 

pont. 2024. máj 23. — 7 min read. Európai viszonylatban középmezőnyben, a 14. helyen áll Magyarország az ipari légszennyezés okozta költségek tekintetében. A visontai MVM Mátra erőmű a legnagyobb kibocsátó, amelynek bezárása évek óta napirenden van, Baranyában pedig a Pannon Hőerőmű okozza a legnagyobb szén-dioxid-terhelést. Pécsen viszont ennél is sürgetőbb problémát jelent, hogy a város a négy legszennyezettebb magyar régió egyikében található, ahol a szálló por egészségkárosító hatása olyan súlyossá vált, hogy különböző szervezetek is összefogtak a helyzet súlyosságának feltérképezéséért. „Az országos levegőminőség európai összehasonlításban a szennyezettebbek közé tartozik még úgy is, hogy az elmúlt 25 évben nagyot csökkent a kibocsátás az ipari létesítmények tömeges bezárása miatt, a rendszerváltás után. Négy régióban a legszennyezettebb a levegő: Budapest, Miskolc és környéke, Sajó-völgye, valamint Pécs és környéke” – nyilatkozta megkeresésünkre Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője. A CORRECTIVE.Europe németországi oknyomozó újságíró szervezet európai hálózatával együttműködve jutottunk hozzá a Magyarország kibocsátásáról szóló, strukturált és hivatalos adatokhoz. Ezeket felhasználva néztük meg a pécsi, baranyai helyzetet. A légszennyezés ára. Az ipari termelés jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az ebből adódó költségek 80 százalékáért három iparág felelős: az energiaipar, az ipari állattenyésztés, valamint a fémgyártás- és feldolgozás. Ezek együttesen közel 3 milliárd euróba kerültek 2021-ben Magyarországnak, ami megközelítőleg 1000 milliárd forint. A számítás figyelembe veszi a légszennyezés okozta korai halálozást, a betegségeket és az ökoszisztémának okozott károkat is. A légszennyezés okozta extra költségek közel 60 százalékáért az energiaszektor felelős, az ipari méretű állattenyésztés és a fémgyártás pedig a kiadások 25 százalékát adja. 

A tíz legnagyobb hazai egészségügyi és környezeti költséggel járó ipari létesítmény közül öt az energiaszektorhoz tartozik. 2007 és 2022 között a tíz legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó magyar ipari létesítmény fele hőerőmű volt és ezek adták az összes kibocsátás 65 százalékát. Ezek közül – nem meglepő módon – első a visontai MVM Mátra erőmű, amely társadalmi szinten csak 2021-ben közel 800 millió euróba került (kb. 300 milliárd forint) az Európai Bizottság számítása szerint. A második helyen az ISD Dunaferr dunaújvárosi vasműve található, több mint 300 millió euróval (kb. 120 milliárd forint), míg a sorban harmadikként a MOL Csoport százhalombattai finomítója szerepel, valamivel több mint 200 millió euró (kb. 80 milliárd forint) értékkel. Kettőnél jelentősen csökkent, egynél viszont jelentősen növekedett a légszennyezés mértéke a három legnagyobb Baranya megyei kibocsátónál. Ezek a pécsi Pannon Hőerőmű Kft., a beremendi Duna-Dráva Cement Kft. és a királyegyházai Holcim Magyarország Kft. A Pannon Hőerőmű Zrt.-nek a szén-dioxid kibocsátása a 2007-es adathoz képest, 2022-re majdnem a felére csökkent. Azonban ehhez hozzáadódik, hogy a vele egy cégcsoportban lévő Pannon-Hő Kft. is a lista elején, a negyedik helyen áll. A Duna-Dráva Cement Kft.-nél hasonló tendencia figyelhető meg, mint a Pannon Hőerőműnél: az első, 2007-ben mért 692 millió kilogrammos adathoz képest harmadával csökkent 2022-re az éves kibocsátása. A Baranya megyei lista harmadik helyén a Holcim Magyarország Kft. áll, amelynek a legkorábbi 2012-es adathoz képest közel negyven százalékkal nőtt 2022-re az éves szén-dioxid-kibocsátása. Felkerestük mind a három vállalatot, akik közül csak a Holcim Magyarország Kft. válaszolt kérdéseinkre. (Ha a másik kettő is reagál, akkor arról beszámolunk.) A cég szerint Holcim szén-dioxid kibocsátása a kezdetek óta a megengedett határérték alatt van. Stratégiai célként tűzték ki, hogy 2040-re teljesen karbonsemlegessé váljanak.

 Az elmúlt években több mint 4,5 milliárd forint értékben valósítottak meg környezetvédelmi beruházásokat, amelyek miatt ma már 90%-ban ki tudják váltani a fosszilis tüzelőanyagokat alternatív tüzelőanyagokkal. A folyamatosan mért kibocsátási értékeik napi átlagát a honlapukon lehet követni. A táblázatban felsorolt szennyező anyagok éves átlagban nem haladják meg az egészségügyi határértéket. A hulladékégetés a legnagyobb probléma. Mindezek ellenére nem az ipar, az energiaipar és a mezőgazdaság a fő szennyező Magyarországon, hanem a lakossági fűtés, valamint – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kimutatásai szerint – jelentősen hozzájárul a környezeti terheléshez a közlekedés is. „Az otthonok több mint 40 százaléka szilárd tüzelőanyagot használ, amely nem mindig jó minőségű. A kályhák sem hatékonyak, a házak szigetelése pedig nem teszi lehetővé, hogy viszonylag kis mennyiségű tüzelőanyag elégetésével megfelelő hőfokra melegedjen a lakás, így óriásiak a kiadások és extra nagy a kibocsátás. Azonban a legnagyobb kárt az okozza, hogy az otthonok egy részében hulladékot is égetnek, ez pedig nagyon egészségtelen. Ablakkeret, bútor, kerékgumi, textilek, PET palack, minden ég a kályhákban, aminek füstje akár ezerszer mérgezőbb a tiszta fa elégetésénél keletkező kibocsátásnál. – mondta Szegő Judit. A Levegő Munkacsoport összefoglalója alapján a hulladékégetés során keletkező mérgező anyagok rákot, szívinfarktust, agyvérzést, impotenciát és magzati genetikai károsodást is okozhatnak, egyetlen hulladékot égető háztartás is kilométeres körzetben szennyezheti a levegőt. A jogsértőnek minősülő tevékenység pedig maximum 300 ezer forint bírsággal sújtható. A hulladék égetésnek gyakran anyagi okai vannak, ugyanis egy köbméter tűzifa átlagosan több tízezer forintba kerül. Az Eurostat 2022-es adatai alapján pedig a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország az EU húsz legszegényebb régiója közé tartozik. 

Az illegális hulladékégetés mellett hasonlóan nagy probléma a legszennyezettebb térségekben, így Pécsen is a nitrogén-dioxid és a szálló por egészségre gyakorolt romboló hatása. A nitrogén-oxidok a járművek kipufogógázából, gáztüzelésből és dohányzás melléktermékeként juthatnak a légkörbe. Vizsgálatok támasztották alá, hogy tartós nitrogén-dioxid koncentráció esetén megnő az alsó légúti megbetegedések gyakorisága, valamint hosszú ideig tartó dízel-kipufogógáz kitettség mellett 40 százalékos növekedést találtak a tüdőrák kockázatában. A szálló por kialakulásában is nagy szerepe van az autós közlekedésnek, amelynek szemcséi ha nem érik el a 10 mikrométer nagyságot, képesek bejutni a tüdőbe és komoly egészségügyi problémákat okozni. A szálló port összefüggésbe hozzák a szív- és tüdőbetegségekkel és az ezekből fakadó elhalálozással is. „Habár a szálló por kialakulásához a lakossági fűtés is hozzájárul a téli időszakban, azonban ez főképp közlekedési eredetű légszennyezés. A dízel autók kipufogógáza tartalmaz jelentős mennyiségű finom port, illetve az autógumik súrlódnak haladás közben és ezzel felverik a port, növelve ezzel a szálló por mennyiségét. Ami probléma Pécsett és az egész országban, hogy évről évre folyamatosan nő a gépjárművek, így a dízelautók száma és azok átlagéletkora, ami a szálló por mennyiségét is növeli” – mondta Mindum Károly, a pécsi ZÖFI, vagyis a Zöld Fiatalok Egyesületének tagja. Magyarországgal szemben 2021-ben kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság, a szálló por határértéket átlépő, tartós koncentrációja miatt, mert 2005-től Budapest térségében és a Sajó-völgyében, 2011-től pedig Pécs térségében volt magasabb a határérték a megengedettnél, és ez a helyzet mindhárom régióban fent maradt egészen 2017-ig. Azonban a jogsértés nem csak a határérték túllépése miatt állt fenn, hanem azért is, mert a kormány nem tette meg a szükséges lépéseket a légszennyezés csökkentésére. Közösségi összefogással a helyi mérésekért. 

A ZÖFI a Mindenki Pécsért Egyesület támogatásával öt folyamatosan üzemelő pormérő műszert szerzett be és helyezett el azokban a városrészekben, ahol nincs mérőállomás, így az ott élők is tájékozódhatnak a lakókörnyezetünk porterhelési adatairól. Pécsen – az országos mérőhálózat részeként – csak három automata mérőállomás működik. Ezeket jelenleg a HungaroMet Nonprofit Zrt. üzemelteti. Emellett pedig a Levegő Munkacsoporttal együttműködve indítottak nitrogén-dioxid mérést, amellyel a legszennyezőbb autók kibocsátásának mértékét vizsgálják. Azt a feltételezést szeretnék alátámasztani, hogy a város útjain közlekedő autók mindössze 10 százaléka okozza a közlekedési eredetű légszennyezés akár 80 százalékát. A felmérés keretén belül öt különböző helyszínen helyeznek el idén két alkalommal mérő fiolákat, hogy kiderítsék, miképpen terjed a szennyezés. Ehhez közvetlenül az út mellett és a kibocsátás helyszínétől távolabb végeznek kontrollméréseket. A vizsgálatokat olyan, a közlekedés által kiemelten terhelt területeken végzik, amelyekről mérések hiányában eddig nem születtek adatok. „Azért fontos felhívni a lakosság figyelmét ezekre az egészségkárosító hatásokra, mert enélkül nagyon nehéz lesz forgalomcsillapító intézkedéseket tenni. Mindenki kényelmes addig, amíg nem nézi ennek a káros hatását és addig nem is fog lemondani az autóról” – mondta Mindum Károly. „Én most egymásnak ellentmondó városi döntéseket látok Pécsen. Egyrészt azt, hogy az alternatív közlekedési eszközök valamiféle támogatást élveznek, ami mindenképp hasznos. Azonban a város nem mer vagy nem akar olyan intézkedéseket hozni, amelyek a forgalomkorlátozás irányába hatnak. Ma még mindig azon versengenek a politikai pártok, hogy ki építene több parkolóhelyet a városban. Az nem tartható, hogy a város közterületeinek egyre nagyobb részét foglalják el az autók, gyakran a zöldterületek kárára. Ezek a közterületek mindenkié, gyalogosoké is és kerékpárosoké is.”. 

Szegő Judit a nitrogén-dioxid mérésről elmondta, céljuk, hogy a kapott eredmények tükrében a döntéshozókat felszólítsák: a kiemelkedően forgalmas és szennyezett területeken folytassák a folyamatos méréseket, ugyanis erre az európai jogszabály kötelezi a tagországokat. Magyarországon jelenleg csupán 61 mérőállomás van az egész ország területén, ezek drágasága, valamint a szakemberek hiánya miatt. Ez a szám többek között azért számít alacsonynak, mert a levegő minősége 20 méterenként változhat és a közlekedési forrásból származó légszennyezés különösen gyorsan módosul, ahogy távolodik a kibocsátási helytől. A munkacsoport szeretné elérni, hogy a külföldi jó példák itthon is bevett gyakorlatokká váljanak, mint például a kimagaslóan szennyezett területek folyamatos figyelése és az adatok tükrében az ezeken a helyeken történő forgalomcsökkentés. Szerző: Kapás Réka. 💡. Ez a cikk a Mecseki Müzli és egy helyi újságírással foglalkozó hálózat a CORRECTIV.Europe együttműködésének eredménye. A projektben – Európa-szerte, helyi szerkesztőségekkel közösen – adatalapú és oknyomozó kutatások készülnek. A CORRECTIV.Europe a CORRECTIV nonprofit oknyomozó szerkesztőség része, ami támogatásokból működik. Bővebb információ a. correctiv.org/en/europe/. oldalon található.

Európai viszonylatban középmezőnyben, a 14. helyen áll Magyarország az ipari légszennyezés okozta költségek tekintetében. A visontai MVM Mátra erőmű a legnagyobb kibocsátó, amelynek bezárása évek óta napirenden van, Baranyában pedig a Pannon Hőerőmű okozza a legnagyobb szén-dioxid-terhelést. Pécsen viszont ennél is sürgetőbb problémát jelent, hogy a város a négy legszennyezettebb magyar régió egyikében található, ahol a szálló por egészségkárosító hatása olyan súlyossá vált, hogy különböző szervezetek is összefogtak a helyzet súlyosságának feltérképezéséért.

„Az országos levegőminőség európai összehasonlításban a szennyezettebbek közé tartozik még úgy is, hogy az elmúlt 25 évben nagyot csökkent a kibocsátás az ipari létesítmények tömeges bezárása miatt, a rendszerváltás után. Négy régióban a legszennyezettebb a levegő: Budapest, Miskolc és környéke, Sajó-völgye, valamint Pécs és környéke” – nyilatkozta megkeresésünkre Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.

A CORRECTIVE.Europe németországi oknyomozó újságíró szervezet európai hálózatával együttműködve jutottunk hozzá a Magyarország kibocsátásáról szóló, strukturált és hivatalos adatokhoz. Ezeket felhasználva néztük meg a pécsi, baranyai helyzetet.

Az ipari termelés jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az ebből adódó költségek 80 százalékáért három iparág felelős: az energiaipar, az ipari állattenyésztés, valamint a fémgyártás- és feldolgozás. Ezek együttesen közel 3 milliárd euróba kerültek 2021-ben Magyarországnak, ami megközelítőleg 1000 milliárd forint. A számítás figyelembe veszi a légszennyezés okozta korai halálozást, a betegségeket és az ökoszisztémának okozott károkat is. A légszennyezés okozta extra költségek közel 60 százalékáért az energiaszektor felelős, az ipari méretű állattenyésztés és a fémgyártás pedig a kiadások 25 százalékát adja.

A tíz legnagyobb hazai egészségügyi és környezeti költséggel járó ipari létesítmény közül öt az energiaszektorhoz tartozik. 2007 és 2022 között a tíz legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó magyar ipari létesítmény fele hőerőmű volt és ezek adták az összes kibocsátás 65 százalékát. Ezek közül – nem meglepő módon – első a visontai MVM Mátra erőmű, amely társadalmi szinten csak 2021-ben közel 800 millió euróba került (kb. 300 milliárd forint) az Európai Bizottság számítása szerint. A második helyen az ISD Dunaferr dunaújvárosi vasműve található, több mint 300 millió euróval (kb. 120 milliárd forint), míg a sorban harmadikként a MOL Csoport százhalombattai finomítója szerepel, valamivel több mint 200 millió euró (kb. 80 milliárd forint) értékkel.

Kettőnél jelentősen csökkent, egynél viszont jelentősen növekedett a légszennyezés mértéke a három legnagyobb Baranya megyei kibocsátónál. Ezek a pécsi Pannon Hőerőmű Kft., a beremendi Duna-Dráva Cement Kft. és a királyegyházai Holcim Magyarország Kft. A Pannon Hőerőmű Zrt.-nek a szén-dioxid kibocsátása a 2007-es adathoz képest, 2022-re majdnem a felére csökkent. Azonban ehhez hozzáadódik, hogy a vele egy cégcsoportban lévő Pannon-Hő Kft. is a lista elején, a negyedik helyen áll. A Duna-Dráva Cement Kft.-nél hasonló tendencia figyelhető meg, mint a Pannon Hőerőműnél: az első, 2007-ben mért 692 millió kilogrammos adathoz képest harmadával csökkent 2022-re az éves kibocsátása. A Baranya megyei lista harmadik helyén a Holcim Magyarország Kft. áll, amelynek a legkorábbi 2012-es adathoz képest közel negyven százalékkal nőtt 2022-re az éves szén-dioxid-kibocsátása.

Felkerestük mind a három vállalatot, akik közül csak a Holcim Magyarország Kft. válaszolt kérdéseinkre. (Ha a másik kettő is reagál, akkor arról beszámolunk.) A cég szerint Holcim szén-dioxid kibocsátása a kezdetek óta a megengedett határérték alatt van. Stratégiai célként tűzték ki, hogy 2040-re teljesen karbonsemlegessé váljanak.

 Az elmúlt években több mint 4,5 milliárd forint értékben valósítottak meg környezetvédelmi beruházásokat, amelyek miatt ma már 90%-ban ki tudják váltani a fosszilis tüzelőanyagokat alternatív tüzelőanyagokkal. A folyamatosan mért kibocsátási értékeik napi átlagát a honlapukon lehet követni. A táblázatban felsorolt szennyező anyagok éves átlagban nem haladják meg az egészségügyi határértéket.

A hulladékégetés a legnagyobb probléma.

Mindezek ellenére nem az ipar, az energiaipar és a mezőgazdaság a fő szennyező Magyarországon, hanem a lakossági fűtés, valamint – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kimutatásai szerint – jelentősen hozzájárul a környezeti terheléshez a közlekedés is.

„Az otthonok több mint 40 százaléka szilárd tüzelőanyagot használ, amely nem mindig jó minőségű. A kályhák sem hatékonyak, a házak szigetelése pedig nem teszi lehetővé, hogy viszonylag kis mennyiségű tüzelőanyag elégetésével megfelelő hőfokra melegedjen a lakás, így óriásiak a kiadások és extra nagy a kibocsátás. Azonban a legnagyobb kárt az okozza, hogy az otthonok egy részében hulladékot is égetnek, ez pedig nagyon egészségtelen.

Ablakkeret, bútor, kerékgumi, textilek, PET palack, minden ég a kályhákban, aminek füstje akár ezerszer mérgezőbb a tiszta fa elégetésénél keletkező kibocsátásnál.

– mondta Szegő Judit. A Levegő Munkacsoport összefoglalója alapján a hulladékégetés során keletkező mérgező anyagok rákot, szívinfarktust, agyvérzést, impotenciát és magzati genetikai károsodást is okozhatnak, egyetlen hulladékot égető háztartás is kilométeres körzetben szennyezheti a levegőt. A jogsértőnek minősülő tevékenység pedig maximum 300 ezer forint bírsággal sújtható. A hulladék égetésnek gyakran anyagi okai vannak, ugyanis egy köbméter tűzifa átlagosan több tízezer forintba kerül. Az Eurostat 2022-es adatai alapján pedig a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország az EU húsz legszegényebb régiója közé tartozik.

Az illegális hulladékégetés mellett hasonlóan nagy probléma a legszennyezettebb térségekben, így Pécsen is a nitrogén-dioxid és a szálló por egészségre gyakorolt romboló hatása. A nitrogén-oxidok a járművek kipufogógázából, gáztüzelésből és dohányzás melléktermékeként juthatnak a légkörbe. Vizsgálatok támasztották alá, hogy tartós nitrogén-dioxid koncentráció esetén megnő az alsó légúti megbetegedések gyakorisága, valamint hosszú ideig tartó dízel-kipufogógáz kitettség mellett 40 százalékos növekedést találtak a tüdőrák kockázatában. A szálló por kialakulásában is nagy szerepe van az autós közlekedésnek, amelynek szemcséi ha nem érik el a 10 mikrométer nagyságot, képesek bejutni a tüdőbe és komoly egészségügyi problémákat okozni. A szálló port összefüggésbe hozzák a szív- és tüdőbetegségekkel és az ezekből fakadó elhalálozással is.

„Habár a szálló por kialakulásához a lakossági fűtés is hozzájárul a téli időszakban, azonban ez főképp közlekedési eredetű légszennyezés. A dízel autók kipufogógáza tartalmaz jelentős mennyiségű finom port, illetve az autógumik súrlódnak haladás közben és ezzel felverik a port, növelve ezzel a szálló por mennyiségét. Ami probléma Pécsett és az egész országban, hogy évről évre folyamatosan nő a gépjárművek, így a dízelautók száma és azok átlagéletkora, ami a szálló por mennyiségét is növeli” – mondta Mindum Károly, a pécsi ZÖFI, vagyis a Zöld Fiatalok Egyesületének tagja.

Magyarországgal szemben 2021-ben kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság, a szálló por határértéket átlépő, tartós koncentrációja miatt, mert 2005-től Budapest térségében és a Sajó-völgyében, 2011-től pedig Pécs térségében volt magasabb a határérték a megengedettnél, és ez a helyzet mindhárom régióban fent maradt egészen 2017-ig. Azonban a jogsértés nem csak a határérték túllépése miatt állt fenn, hanem azért is, mert a kormány nem tette meg a szükséges lépéseket a légszennyezés csökkentésére.

Közösségi összefogással a helyi mérésekért.

A ZÖFI a Mindenki Pécsért Egyesület támogatásával öt folyamatosan üzemelő pormérő műszert szerzett be és helyezett el azokban a városrészekben, ahol nincs mérőállomás, így az ott élők is tájékozódhatnak a lakókörnyezetünk porterhelési adatairól. Pécsen – az országos mérőhálózat részeként – csak három automata mérőállomás működik. Ezeket jelenleg a HungaroMet Nonprofit Zrt. üzemelteti. Emellett pedig a Levegő Munkacsoporttal együttműködve indítottak nitrogén-dioxid mérést, amellyel a legszennyezőbb autók kibocsátásának mértékét vizsgálják. Azt a feltételezést szeretnék alátámasztani, hogy a város útjain közlekedő autók mindössze 10 százaléka okozza a közlekedési eredetű légszennyezés akár 80 százalékát.

A felmérés keretén belül öt különböző helyszínen helyeznek el idén két alkalommal mérő fiolákat, hogy kiderítsék, miképpen terjed a szennyezés. Ehhez közvetlenül az út mellett és a kibocsátás helyszínétől távolabb végeznek kontrollméréseket. A vizsgálatokat olyan, a közlekedés által kiemelten terhelt területeken végzik, amelyekről mérések hiányában eddig nem születtek adatok.

„Azért fontos felhívni a lakosság figyelmét ezekre az egészségkárosító hatásokra, mert enélkül nagyon nehéz lesz forgalomcsillapító intézkedéseket tenni. Mindenki kényelmes addig, amíg nem nézi ennek a káros hatását és addig nem is fog lemondani az autóról” – mondta Mindum Károly. „Én most egymásnak ellentmondó városi döntéseket látok Pécsen. Egyrészt azt, hogy az alternatív közlekedési eszközök valamiféle támogatást élveznek, ami mindenképp hasznos. Azonban a város nem mer vagy nem akar olyan intézkedéseket hozni, amelyek a forgalomkorlátozás irányába hatnak. Ma még mindig azon versengenek a politikai pártok, hogy ki építene több parkolóhelyet a városban. Az nem tartható, hogy a város közterületeinek egyre nagyobb részét foglalják el az autók, gyakran a zöldterületek kárára. Ezek a közterületek mindenkié, gyalogosoké is és kerékpárosoké is.”.

Szegő Judit a nitrogén-dioxid mérésről elmondta, céljuk, hogy a kapott eredmények tükrében a döntéshozókat felszólítsák: a kiemelkedően forgalmas és szennyezett területeken folytassák a folyamatos méréseket, ugyanis erre az európai jogszabály kötelezi a tagországokat.

Magyarországon jelenleg csupán 61 mérőállomás van az egész ország területén, ezek drágasága, valamint a szakemberek hiánya miatt. Ez a szám többek között azért számít alacsonynak, mert a levegő minősége 20 méterenként változhat és a közlekedési forrásból származó légszennyezés különösen gyorsan módosul, ahogy távolodik a kibocsátási helytől. A munkacsoport szeretné elérni, hogy a külföldi jó példák itthon is bevett gyakorlatokká váljanak, mint például a kimagaslóan szennyezett területek folyamatos figyelése és az adatok tükrében az ezeken a helyeken történő forgalomcsökkentés.

Ez a cikk a Mecseki Müzli és egy helyi újságírással foglalkozó hálózat a CORRECTIV.Europe együttműködésének eredménye. A projektben – Európa-szerte, helyi szerkesztőségekkel közösen – adatalapú és oknyomozó kutatások készülnek. A CORRECTIV.Europe a CORRECTIV nonprofit oknyomozó szerkesztőség része, ami támogatásokból működik. Bővebb információ a.

 pont 2024. júl 10. — 5 min read Kovács Ivó: Post-Chroma/Való-színű – Fotó: Zsolnay Fényfesztivál / Facebook Kovács Ivó a hazai épületvetítés egyik meghatározó alakja, akinek idén jelent meg először műve a fényfesztiválon, azonnal a Zsolnay Light Art Video Mapping versenyprogramjában. Post-Chroma, vagyis Való-színű című munkájával egyedüli magyarként jutott be az öt meghívott alkotó közé. A szerzőt épületvetítésről, a versenymunkájáról és a fényművészetben rejlő lehetőségekről kérdeztük. Hogyan lesz valaki fényművész?A Képzőművészeti Egyetemen diplomáztam 2003-ban, festő szakon. Mellette kezdtem el autodidakta módon animációval foglalkozni. Mindig is érdekelt az, hogy absztrakt tereket hogyan tudnék megmozgatni. Olyan dolgokat szerettem volna csinálni, amiket nem lehet simán videókamerával felvenni és ehhez kellett megtanulnom a háromdimenziós programokat. Elkezdtem színházaknak, bábszínháznak dolgozni és a képzőművészeti vonal mellett bekerültem az underground techno kultúrába is, ahol szintén ment a vetítés zenére. Emellett pedig a munkám kapcsán különböző céges rendezvényekre is felkértek és ezek a lehetőségek összeértek. A kétezres évek elején már elképzeltem, milyen lenne tárgyakra vetíteni, viszont akkoriban nagyon nehéz volt projektort beszerezni, így erre 2006-2007-ig várni kellett. Bordos László Zsolttal és Vicsek Viktorral együtt kezdtünk el épületvetítéssel foglalkozni. Keresni akartunk egy teljesen érintetlen művészeti területet, ahol szabadon lehet bármit csinálni. Az épületvetítés pedig egy olyan dolog, ami nem ártalmas, nem teszed tönkre vele az épületet, de az a klasszikus avantgárdos érzet megvolt, hogy egy új területet foglalunk el, ahol még senki nem járt és ez felüdítő volt az egészben. Nagyon új műfaj volt ez és abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy mi kísérletezhettük ki, hogy mi az, ami működik, ami érdekes egy-egy épületnél. 2007-ben még nem volt olyan szoftver, amivel épületekre tudtunk volna vetíteni, így Viktor csinált hozzá egy programot. Mit jelent pontosan a video mapping és az épületvetítés?A video mapping azt jelenti, hogy nem vászonra vetítünk, hanem épületre, tárgyra vagy bármilyen térbeli formára, amire rászabjuk a videótartalmat. A 3D video mapping a térbeli formát egy kiválasztott nézőpontból úgy jeleníti meg, hogy nemcsak hozzáilleszti a videót, hanem virtuálisan megcsinálja annak a mását és a kettő együtt térbeli illúziót kelt. Így az egyén nézőpontja egyeztetve van a vetítés nézőpontjával, valamint a tárggyal és ez a kiterjesztett valóság érzetét nyújtja. Az épületvetítés lényege a precizitás, hogy a kivetített kép minél inkább passzoljon. Itt az a lényeg, hogy térjátékot csinálj, hogy ne csak a felszínét, hanem a térfogatát is használd az épületnek. Ma már ez úgy történik, hogy bescannelik lézerrel az épületet két milliméter pontossággal, abból kell az alkotónak lemodellezni egy 3D-s épületet, amiből a sablon lesz. Ilyenkor csak egy nézőpontra lehet tervezni, többre nem, emiatt kiválasztunk egy ideális perspektívát és abból csinálunk egy torzításmentes sablont, ami a lehető legpontosabb. Ehhez tudnunk kell, hogy milyen távolról történik majd a vetítés, milyen lencsével és ahhoz képest mekkora az épület, hol a legtöbb néző lesz, akik számára szeretnénk, hogy összeálljon az illúzió. Mivel festő voltam, nem szeretem, ha ezt fényfestésnek hívják, mert szerintem nem sok köze van a festéshez. Én ezt inkább projection mappingnek vagy video mappingnek szoktam hívni, mert ez igazából videó, annak egy alműfaja. Kovács Ivó – Fotó: Kapás RékaHogyan készült a pécsi fényfestésre?Ebben az évben a Rubik-kocka volt a téma, amin egy kicsit aggódtam. Szerintem ez nagyon matekos és nem akartam így felfogni. A versenykiírásban benne volt, hogy öt perc hosszúnak kell lennie, egy ilyen fesztivál szituációban pedig körülbelül 30-40 másodpercig érdekes egy jelenet. Próbáltam olyan forgatókönyvet csinálni, aminek az volt az alapja, hogy hat oldala van a kockának és Rubik Ernő is a hat alapszínt választotta annak idején. Emiatt úgy osztottam fel, hogy hat jelenet legyen, a végén egy összefoglalással, amikor megszületik a kocka. Próbáltam a színeket is bemutatni, hogy mit jelentenek egyesével, hogy szimbolikus része is legyen. Plusz a fényművészetet is meg akartam jeleníteni, mivel hétfajta fizikai jelenség által jut fény a szemünkbe, ami által látunk. Ez megfeleltethető a kocka hat oldalának, plusz ezek összességének, a szintézisnek. Ez volt a forgatókönyv koncepciója. Maga a mű 2-2,5 hónapig készült. Miért a Post-Chroma, vagyis Való-színű címet választotta művének? Azért választotta Rubik Ernő ezeket az alapszíneket, mert letisztult logikai játékot akart csinálni. Olyan színeket választott, amik a klasszikus avantgárd, az 1920-as évek alapszínei voltak. Ez olyasmiről szólt, hogy van valamifajta igazság, amit meg lehet találni, ami ott van a dolgok mögött, csak ki kell bontani. Az újmodern vagy a posztmodern után ebben már ugye nem hiszünk, de mégis a matematika igazsága az, hogy valahol bizonyíthatóak a dolgok. És a Rubik kockát is most már 20 lépésből ki lehet rakni, hogyha megvan a módszer és tudod a matekot mögötte. Viszont ez a művészetekben és társadalmi szinten nincs így sajnos, hogy lenne egy nagy igazság. Először azt a címet adtam neki angolul, hogy Post-Truth-Chroma, de végül nem került bele ez a politikai tartalom, nem is kellett, hogy belekerüljön, így lett Való-színű. Milyennek látja ma a fényművészet helyzetét és milyen lehetőségek rejlenek még benne?Épületvetítést csinálni ma már tízszer nehezebb, mint mondjuk másfél évtizeddel ezelőtt volt, mert néhány év alatt végigzongoráztuk, hogy mi az a tíz-tizenöt megoldás, ami biztosan működik. Emellett az utóbbi években európai szinten alakultak ki fényfesztiválok és ezzel együtt eltűnt ebből az újdonság élménye. Szerencsére a közönség is nevelődött, bármit nem lehet eladni nekik. Amin szerintem újítani lehetne, ami itt is látható a Jakováli Hasszán dzsámijában, hogy van egy élő zenész és ahhoz vetítenek élőben. Ezzel szerintem meg lehetne próbálkozni nagyban is. És így nem előre megírt zene és elkészített animáció lenne, egy konzerv, ami olyan, mintha otthon betennénk a dvd-t, hanem minden élőben történne. Csak ilyen nagyban, sok projektorral egyszerre csinálni nem lenne egyszerű és le is szűkítené nagyon, hogy ki ért ehhez. Itt megint arról lenne szó, hogy az alkotónak kell megírnia saját magának a programot, amivel ezt meg tudná valósítani. Ehhez kellene egy technikai ugrás, mert élő zenében egy fél perckocka késést is érzékelünk, mert úgy már nem lesz szinkron. Nagyon gyorsan kellene történnie mindennek.

Így készül épületvetítés a pécsi székesegyházra – interjú Kovács Ivóval, a fényfestőverseny egyetlen magyar indulójával. 

Kovács Ivó a hazai épületvetítés egyik meghatározó alakja, akinek idén jelent meg először műve a fényfesztiválon, azonnal a Zsolnay Light Art Video Mapping versenyprogramjában. Post-Chroma, vagyis Való-színű című munkájával egyedüli magyarként jutott be az öt meghívott alkotó közé. A szerzőt épületvetítésről, a versenymunkájáról és a fényművészetben rejlő lehetőségekről kérdeztük.

Hogyan lesz valaki fényművész?A Képzőművészeti Egyetemen diplomáztam 2003-ban, festő szakon. Mellette kezdtem el autodidakta módon animációval foglalkozni. Mindig is érdekelt az, hogy absztrakt tereket hogyan tudnék megmozgatni. Olyan dolgokat szerettem volna csinálni, amiket nem lehet simán videókamerával felvenni és ehhez kellett megtanulnom a háromdimenziós programokat. Elkezdtem színházaknak, bábszínháznak dolgozni és a képzőművészeti vonal mellett bekerültem az underground techno kultúrába is, ahol szintén ment a vetítés zenére. Emellett pedig a munkám kapcsán különböző céges rendezvényekre is felkértek és ezek a lehetőségek összeértek. A kétezres évek elején már elképzeltem, milyen lenne tárgyakra vetíteni, viszont akkoriban nagyon nehéz volt projektort beszerezni, így erre 2006-2007-ig várni kellett. Bordos László Zsolttal és Vicsek Viktorral együtt kezdtünk el épületvetítéssel foglalkozni. Keresni akartunk egy teljesen érintetlen művészeti területet, ahol szabadon lehet bármit csinálni. Az épületvetítés pedig egy olyan dolog, ami nem ártalmas, nem teszed tönkre vele az épületet, de az a klasszikus avantgárdos érzet megvolt, hogy egy új területet foglalunk el, ahol még senki nem járt és ez felüdítő volt az egészben. Nagyon új műfaj volt ez és abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy mi kísérletezhettük ki, hogy mi az, ami működik, ami érdekes egy-egy épületnél. 2007-ben még nem volt olyan szoftver, amivel épületekre tudtunk volna vetíteni, így Viktor csinált hozzá egy programot.

Mit jelent pontosan a video mapping és az épületvetítés?A video mapping azt jelenti, hogy nem vászonra vetítünk, hanem épületre, tárgyra vagy bármilyen térbeli formára, amire rászabjuk a videótartalmat. A 3D video mapping a térbeli formát egy kiválasztott nézőpontból úgy jeleníti meg, hogy nemcsak hozzáilleszti a videót, hanem virtuálisan megcsinálja annak a mását és a kettő együtt térbeli illúziót kelt. Így az egyén nézőpontja egyeztetve van a vetítés nézőpontjával, valamint a tárggyal és ez a kiterjesztett valóság érzetét nyújtja. Az épületvetítés lényege a precizitás, hogy a kivetített kép minél inkább passzoljon. Itt az a lényeg, hogy térjátékot csinálj, hogy ne csak a felszínét, hanem a térfogatát is használd az épületnek. Ma már ez úgy történik, hogy bescannelik lézerrel az épületet két milliméter pontossággal, abból kell az alkotónak lemodellezni egy 3D-s épületet, amiből a sablon lesz. Ilyenkor csak egy nézőpontra lehet tervezni, többre nem, emiatt kiválasztunk egy ideális perspektívát és abból csinálunk egy torzításmentes sablont, ami a lehető legpontosabb. Ehhez tudnunk kell, hogy milyen távolról történik majd a vetítés, milyen lencsével és ahhoz képest mekkora az épület, hol a legtöbb néző lesz, akik számára szeretnénk, hogy összeálljon az illúzió. Mivel festő voltam, nem szeretem, ha ezt fényfestésnek hívják, mert szerintem nem sok köze van a festéshez. Én ezt inkább projection mappingnek vagy video mappingnek szoktam hívni, mert ez igazából videó, annak egy alműfaja.

Hogyan készült a pécsi fényfestésre?Ebben az évben a Rubik-kocka volt a téma, amin egy kicsit aggódtam. Szerintem ez nagyon matekos és nem akartam így felfogni. A versenykiírásban benne volt, hogy öt perc hosszúnak kell lennie, egy ilyen fesztivál szituációban pedig körülbelül 30-40 másodpercig érdekes egy jelenet. Próbáltam olyan forgatókönyvet csinálni, aminek az volt az alapja, hogy hat oldala van a kockának és Rubik Ernő is a hat alapszínt választotta annak idején.

 Emiatt úgy osztottam fel, hogy hat jelenet legyen, a végén egy összefoglalással, amikor megszületik a kocka. Próbáltam a színeket is bemutatni, hogy mit jelentenek egyesével, hogy szimbolikus része is legyen. Plusz a fényművészetet is meg akartam jeleníteni, mivel hétfajta fizikai jelenség által jut fény a szemünkbe, ami által látunk. Ez megfeleltethető a kocka hat oldalának, plusz ezek összességének, a szintézisnek. Ez volt a forgatókönyv koncepciója. Maga a mű 2-2,5 hónapig készült.

Miért a Post-Chroma, vagyis Való-színű címet választotta művének? Azért választotta Rubik Ernő ezeket az alapszíneket, mert letisztult logikai játékot akart csinálni. Olyan színeket választott, amik a klasszikus avantgárd, az 1920-as évek alapszínei voltak. Ez olyasmiről szólt, hogy van valamifajta igazság, amit meg lehet találni, ami ott van a dolgok mögött, csak ki kell bontani. Az újmodern vagy a posztmodern után ebben már ugye nem hiszünk, de mégis a matematika igazsága az, hogy valahol bizonyíthatóak a dolgok. És a Rubik kockát is most már 20 lépésből ki lehet rakni, hogyha megvan a módszer és tudod a matekot mögötte. Viszont ez a művészetekben és társadalmi szinten nincs így sajnos, hogy lenne egy nagy igazság. Először azt a címet adtam neki angolul, hogy Post-Truth-Chroma, de végül nem került bele ez a politikai tartalom, nem is kellett, hogy belekerüljön, így lett Való-színű.

Milyennek látja ma a fényművészet helyzetét és milyen lehetőségek rejlenek még benne?Épületvetítést csinálni ma már tízszer nehezebb, mint mondjuk másfél évtizeddel ezelőtt volt, mert néhány év alatt végigzongoráztuk, hogy mi az a tíz-tizenöt megoldás, ami biztosan működik. Emellett az utóbbi években európai szinten alakultak ki fényfesztiválok és ezzel együtt eltűnt ebből az újdonság élménye. Szerencsére a közönség is nevelődött, bármit nem lehet eladni nekik.

 Amin szerintem újítani lehetne, ami itt is látható a Jakováli Hasszán dzsámijában, hogy van egy élő zenész és ahhoz vetítenek élőben. Ezzel szerintem meg lehetne próbálkozni nagyban is. És így nem előre megírt zene és elkészített animáció lenne, egy konzerv, ami olyan, mintha otthon betennénk a dvd-t, hanem minden élőben történne. Csak ilyen nagyban, sok projektorral egyszerre csinálni nem lenne egyszerű és le is szűkítené nagyon, hogy ki ért ehhez. Itt megint arról lenne szó, hogy az alkotónak kell megírnia saját magának a programot, amivel ezt meg tudná valósítani. Ehhez kellene egy technikai ugrás, mert élő zenében egy fél perckocka késést is érzékelünk, mert úgy már nem lesz szinkron. Nagyon gyorsan kellene történnie mindennek.

 pont 2024. máj 4. — 5 min read Már Pécsen is van erdőfürdő. A Japánból eredő meditatív módszer testre-lélekre pozitívan hat és néhány éve Magyarországon is elérhető. Sőt, Budapest XII. kerületében már „zöld receptre” is felírhatják az orvosok. Elmentünk a Mecseki Erdőfürdő egyik vezetett sétájára, szervezőkkel, résztvevőkkel beszélgettünk. Hétfős társaságként indulunk Égervölgy parkolójából az erdőbe. Eszter, az erdőfürdő vezetője instrukcióival irányítja figyelmünket a környezet sokszínűségére. Hol egy csörgedező patakparton, hol az ösvényekről letérve érzékeljük a természetet: a növények árnyékát lessük egy papírlapra vetülve, a közeli és távoli madarak hangját hallgatjuk, tekintetünkkel követjük a víz fodrozódását. A végén pedig festünk és megörökítjük az erdőfürdő témáját, ami a magból fa elnevezést kapta. „Az erdőfürdő egy vezetett, lassú séta az erdőben vagy a természetben, aminek a legfontosabb célja az, hogy felvegyük a természet ritmusát és megtapasztaljuk azt, hogy a természet részei vagyunk. Itt az érzékszerveinkkel is dolgozunk: a látással, a hallással, a tapintással, akár az ízérzékeléssel és a propriocepcióval, vagyis a testérzékeléssel. A séta közben áthelyeződik a hangsúly a pörgős hétköznapi életről egyfajta lassabb észlelés felé” – mesélte Tóth Eszter, képzett erdőfürdő-vezető.Az 1980-as években Japánból induló módszer eredeti elnevezése shinrin-yoku, ami a természet atmoszférájában való megmerítkezést jelenti. Magyarországon 2019 óta vannak nemzetközi képesítéssel rendelkező erdőfürdő vezetők. A Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság (MEET) megalakulását követő évben, 2022-ben pedig elindult az első hazai képzés. Az erdőfürdő módszertanának kidolgozása eredetileg az elvárosiasodás és a felgyorsult életmód ellensúlyozására jött létre. Ez egy természet alapú jóllét program, ami a testi, lelki és mentális egészség védelmét szolgálja. A vezetett erdei séta, tudományosan felépített módszertanával segíti a résztvevőket a tudatos jelenlét kialakításában, az érzékelésük megerősítésében, az ellazulásban és a lelassulásban. A cél pedig az, hogy ezeket a tapasztalatokat be tudják építeni a mindennapjaikba is.

Van, ahol receptre jár – kipróbáltuk a Mecseki Erdőfürdőt. 

Már Pécsen is van erdőfürdő. A Japánból eredő meditatív módszer testre-lélekre pozitívan hat és néhány éve Magyarországon is elérhető. Sőt, Budapest XII. kerületében már „zöld receptre” is felírhatják az orvosok. Elmentünk a Mecseki Erdőfürdő egyik vezetett sétájára, szervezőkkel, résztvevőkkel beszélgettünk.

Hétfős társaságként indulunk Égervölgy parkolójából az erdőbe. Eszter, az erdőfürdő vezetője instrukcióival irányítja figyelmünket a környezet sokszínűségére. Hol egy csörgedező patakparton, hol az ösvényekről letérve érzékeljük a természetet: a növények árnyékát lessük egy papírlapra vetülve, a közeli és távoli madarak hangját hallgatjuk, tekintetünkkel követjük a víz fodrozódását. A végén pedig festünk és megörökítjük az erdőfürdő témáját, ami a magból fa elnevezést kapta.

„Az erdőfürdő egy vezetett, lassú séta az erdőben vagy a természetben, aminek a legfontosabb célja az, hogy felvegyük a természet ritmusát és megtapasztaljuk azt, hogy a természet részei vagyunk. Itt az érzékszerveinkkel is dolgozunk: a látással, a hallással, a tapintással, akár az ízérzékeléssel és a propriocepcióval, vagyis a testérzékeléssel.

A séta közben áthelyeződik a hangsúly a pörgős hétköznapi életről egyfajta lassabb észlelés felé”.

– mesélte Tóth Eszter, képzett erdőfürdő-vezető.

Az 1980-as években Japánból induló módszer eredeti elnevezése shinrin-yoku, ami a természet atmoszférájában való megmerítkezést jelenti. Magyarországon 2019 óta vannak nemzetközi képesítéssel rendelkező erdőfürdő vezetők. A Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság (MEET) megalakulását követő évben, 2022-ben pedig elindult az első hazai képzés. Az erdőfürdő módszertanának kidolgozása eredetileg az elvárosiasodás és a felgyorsult életmód ellensúlyozására jött létre. Ez egy természet alapú jóllét program, ami a testi, lelki és mentális egészség védelmét szolgálja.

 A vezetett erdei séta, tudományosan felépített módszertanával segíti a résztvevőket a tudatos jelenlét kialakításában, az érzékelésük megerősítésében, az ellazulásban és a lelassulásban. A cél pedig az, hogy ezeket a tapasztalatokat be tudják építeni a mindennapjaikba is.

Listen2It

Mecseki Müzli / hangoscikkek